Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
 
Magyar Közlöny
2013/143. VIII. 30.
Oktatási és Kulturális Közlöny
2013/18. IX. 30.
Időállapot
keresés dátuma:2014.04.23.

Időállapot összehasonlítása
Összehasonlítás
Paragrafus keresése
 
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-00000A1300326KOR_20140326_001
WKHU-QJ-XML-00000A1300326KOR
1

(3) 
  A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai

20. §  (1) 
Az alkotói szabadság a kormányhivatal által kijelölt köznevelési szakértőnek a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára, a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe.

(2) 
  Az Nkt. 65. § (6) bekezdésében foglalt tíz év számításánál a pedagógus-, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A minősítő bizottság ellenőrzi a munkatervben megfogalmazottak teljesítését.

(3) 
  A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.

(4) 
  Az alkotói szabadság idején a pedagógus legfeljebb a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegének mértékéig állami ösztöndíjat kaphat.

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐI

9. Magasabb vezetői és vezetői megbízások köre

21. § 
A köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül –

a) 
  magasabb vezetői megbízásnak minősül:

    a) 
a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás,

    b) 
  a tagintézményvezetői megbízás,

    c) 
  az intézményegység-vezetői megbízás,

    d) 
  az intézményvezető-helyettesi megbízás,

    e) 
  az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás,

b) 
vezetői megbízásnak minősül:

    a) 
a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,

    b) 
  az intézményegységvezető-helyettesi megbízás,

    c) 
  a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás.

10. Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai

22. §  (1) 
A 21. §¬ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott – az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az e §¬ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával.

(2) 
  Ha a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.

(3) 
  Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

(4) 
  A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

(5) 
  Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat – ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását – az állami intézményfenntartó központ vezetője, a köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzője, más fenntartó esetén a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.

(6) 
  Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.

(7) 
  A pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) 
  a munkahely megjelölését,

b) 
  a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát,

c) 
  a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, valamint

d) 
  a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat.

23. §  (1) 
  A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék.

(2) 
  A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a vezetési programját, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléshez, továbbításához.

(3) 
  A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő).

(4) 
  A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) az Nkt. 70. § (2) bekezdés
  j)
pontja
alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilváníthasson a Nemzeti Pedagógus Kar illetékes területi szerve.

(5) 
  A pályáztató a pályázattal együtt megküldi a megbízási jogkör gyakorlójának a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja a megbízási jogkör gyakorlóját, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.

(6) 
  Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében az illetékes tankerületi igazgató a pályázattal együtt megküldi az állami intézményfenntartó központ vezetőjének a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.

(7) 
  Az állami intézményfenntartó központ vezetője az eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és – több pályázó esetén – a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek.

(8) 
  A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni. Ha a megbízási jogkört közgyűlés vagy képviselő-testület gyakorolja, a pályázatokat a közgyűlés, képviselő-testület részére a véleményezési határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.

24. §  (1) 
  Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel.

(2) 
  Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor nyilvános pályázat kiírása nélkül, szervezési feladatok ellátására szóló vezetői megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával.

(3) 
  Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény.

25. §  (1) 
  Az intézményvezetői megbízásnál a szakmai gyakorlatba beszámít

a) 
  a tanügy-irányítási munkakörben,

b) 
  a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását nyújtó munkakörben,

c) 
  szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,

d) 
  művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészeti iskolában a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán

eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év – a 29. § (3) bekezdésében meghatározott – szakmai gyakorlattal.

(2) 
Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába foglalkoztatási jogviszony esetén nem számít be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszony azon időtartama, amikor a foglalkoztatás nem érte el a teljes munkaidő huszonöt százalékát.

26. §  (1) 
  A nevelési-oktatási intézményben – függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik – biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében:

a) 
  a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy

b) 
  ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok
  a)
pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazottnak

a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért.

(2) 
Az (1) bekezdés
  b)
pontja szerinti közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre – a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

(3) 
  Az önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény fenntartója, valamint működtetője intézményenként megtervezi és az érintett intézmény vezetőjének elektronikus úton megtekinthetővé teszi azt az összeget, amely adott költségvetési évben az intézmény feladatainak az ellátásához rendelkezésre áll, valamint meghatározza azt az összeget, amely felett az intézmény vezetőjét közvetlen rendelkezési jog illeti meg.

27. § 
1
 
  A 22. § (2) bekezdése, a 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot.

A KJT. EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN

11. A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése

28. §  (1) 
Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni.

(2) 
  Mellőzhető a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében. Az alapfeladat ellátására irányuló munkakör az Nkt. 4. § 1. pontjában meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az Nkt. 3. mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a pedagógiai szakértő, a pedagógiai előadó munkakör.

(3) 
  Mellőzhető a pályázat kiírása abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 183 nap telt el.

(4) 
  A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás nem mellőzhető.

29. §  (1) 
  Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthető ki próbaidő annak, akinek

a) 
  az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagy

b) 
  határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták és az előző közalkalmazotti jogviszonya megszűnésétől számítva 183 nap még nem telt el,

feltéve, hogy az
  a)–b)
pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.

(2) 
Nem köthető ki próbaidő annak a részére sem, aki

a) 
  pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, vagy

b) 
  a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg magasabb vezetői megbízást kap.

(3) 
  Próbaidő kikötése szempontjából szakmai gyakorlatként

a) 
óvodában óvodapedagógus-munkakörben

b) 
  más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint

c) 
  felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben

eltöltött időt kell figyelembe venni.

(4) 
A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a 13. § (1) bekezdése szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam.

12. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai

30. §  (1) 
Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.

(2) 
2
 
  Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:

a) 
  továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,

b) 
  a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,

c) 
  ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

(3) 
  A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.

(4) 
  A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok

31. §  (1) 
A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. melléklet határozza meg.

(2) 
  Műszaki vezető munkakörbe kell besorolni az iskolai tanműhely, tangazdaság, tanüzem, tanerdő vezetését ellátó közalkalmazottat.

(3) 
  Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az érdemi döntés-előkészítő feladatot ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.

(4) 
  Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.

(5) 
  Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat.

(6) 
  Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat.

(7) 
  Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat.

32. §  (1) 
  Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.

(2) 
  Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, és

a) 
  a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1) bekezdésben foglaltak szerint,

b) 
  a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján vagy ha az kedvezőbb, az (1) bekezdésben foglaltak szerint

kell besorolni.

(3) 
3
 
  Az e §¬ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a „B”–„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.

(4) 
  Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, és

a) 
  külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a köznevelési intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy

b) 
  külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni.

(5) 
4
 
  Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap.

(6) 
5
 
  A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

14. A rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történő elrendelésének szabályai

33. §  (1) 
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el

a) 
  a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy

b) 
  a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

(2) 
  Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

(3) 
  Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik – a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(4) 
  Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart foglalkozást – és a munkaidő-beosztásából más nem következik – a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá bármely nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(5) 
  Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.

(6) 
  Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesíti, több, eltérő óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet – részben vagy egészben – nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektől a közalkalmazott javára a kollektív szerződés, kollektív szerződés hiányában a munkáltató eltérhet.

(7) 
  Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni.

(8) 
  Az e §¬ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.

15. Hatályba léptető rendelkezés

34. § 
Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

16. Vegyes és átmeneti rendelkezések

a) 
  alkalmazott vezetők kötelező létszámát a 3. melléklet,

b) 
  foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát a 4. melléklet

határozza meg.

(2) 
A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja

a) 
  a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete,

b) 
  az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint

c) 
  a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa.

(3) 
  A köznevelési intézmény közalkalmazottjának, munkavállalójának a fizetési kategóriák – a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere hatálya alá tartozók esetében a fizetési fokozatok – közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapott.

(4) 
7
 
  A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai, a pedagógiai és tanácsadó szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.

(5) 
  Az iskolapszichológus kötelező létszámát az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni.

(6) 
  Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik–tizenkettedik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe lehet venni.

(7) 
  A köznevelési intézményben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor nem kell alkalmazni a Kjt. 20. § (2) bekezdés
  c)
pontját
.

36. §  (1) 
8
 
  A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornok kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha jogviszonya e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(2) 
9
 
  A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A saját kezdeményezésre induló minősítési eljárás feltételeként előírt szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013. szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.

(3) 
10
 
  A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014. április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. §¬ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.

(4) 
  A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(5) 
  A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.

(6) 
11
 
  Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki

a) 
  rendelkezik legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával,

b) 
  vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint

c) 
  vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.

(7) 
12
 
  A pedagógust a (6) bekezdés szerinti sikeres pályázat alapján, a (6) bekezdés
  b)
pontjában meghatározott továbbképzés sikeres elvégzése esetén, miután pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen a jogszabályban meghatározottak szerint jelentkezett és felvételt nyert az Országos szakértői névjegyzékre vagy a szaktanácsadói névjegyzékre, a Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

  (7a)
13
  A (7) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, amennyiben önhibájából nem tesz eleget a (6) bekezdés
  c)
pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek. A besorolás visszavonásakor a pedagógust a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

(8) 
14
 
  A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Az a pedagógus, aki nem rendelkezik a (6) bekezdés
  a)
pontjában előírt tizennégy év szakmai gyakorlattal, de szerepel a szaktanácsadói névjegyzéken, 2015. december 31-ig részt vehet a szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(9) 
  Az e rendelet hatálybalépésekor gyakorlati oktatásvezetői, gyakorlati oktatásvezető-helyettesi vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott intézményvezető-helyettesi, intézményegység-vezetői, intézményegységvezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, tagintézményvezető-helyettesi megbízást kaphat, amennyiben a 3. mellékletben foglalt feltételek alapján ilyen megbízás az intézményben adható.

(10) 
15
 
  A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése előtt kikötött gyakornoki idő esetében a minősítő vizsgára vonatkozó – a Módr. 4. §¬ával módosított – 10. § (3) bekezdése szerinti adatrögzítést a Módr. hatálybalépését követő harminc napon belül el kell végezni.

37. § 
16
 (1) 
  Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP–3.1.5/12 és TÁMOP–3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítő vizsgán, próbaminősítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógus a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének a 11. § (11) bekezdése szerinti rögzítését követő harminc napon belül az OH által kiadott tanúsítványt kap, amely alapján a pedagógus

a) 
  gyakornok esetén két év gyakornoki idő leteltével az azt követő év január 1-jén,

b) 
  próbaminősítési eljárásban részt vevő pedagógus esetén az eljárást követő év január 1-jén

a tanúsítványnak megfelelő fokozatba kerül besorolásra.

(2) 
2014-ben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezésével összefüggésben a 10–11. §¬ban a kormányhivatal számára meghatározott feladatokat – a kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása mellett – az OH látja el az (1) bekezdés szerinti kiemelt projektek keretében.

38. §  (1) 
  2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér ( minimálbér) havi összegének

a) 
  118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 
  163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 
  179,6 százaléka mesterfokozat esetén.

(2) 
  2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér ( minimálbér) havi összegének

a) 
  119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 
  168,9 százaléka alapfokozat esetén,

c) 
  186,4 százaléka mesterfokozat esetén.

(3) 
  2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér ( minimálbér) havi összegének

a) 
  119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 
  174,5 százaléka alapfokozat esetén,

c) 
  193,2 százaléka mesterfokozat esetén.

39. § 
  Az Nkt.-nak és e rendeletnek a közalkalmazottak, munkavállalók illetményének, munkabérének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit 2013. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

17.
17
 

40. § 
18
 

1. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

1. A pedagógus értékelése

   
  A Az értékelés elemei
 
  B %
 
  1.
 
  A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése
 
  50
   
  A portfólióvédés értékelése
 
 
  2.
 
  Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése
 
  20
   
  Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése
 
   
  Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei
 
 
  3.
 
  Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai
 
  30
   
  Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző értékelése
 

2. Mesterpedagógus, Kutatótanár

   
  A Az értékelés elemei
 
  B %
   
  A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése
 
   
  A portfólióvédés értékelése
 
 
  1.
 
  Szakértői, szaktanácsadói, intézményvezetői tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység, pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel, akkreditált jó gyakorlat bemutatása a portfólióban
 
  50
   
  Kutatási-fejlesztési tevékenység bemutatása portfólióban
 
 
  2.
 
  Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése
 
  20
   
  Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése
 
   
  Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei
 
 
  3.
 
  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai
 
  30
   
  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése
 

2. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Köznevelési intézmények

 
  Munkakör megnevezése
 
  Fizetési osztályok
   
  A
 
  B
 
  C
 
  D
 
  E
 
  F
 
  G
 
  H
 
  I
 
  J
 
  Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök
 
  óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  dajka
 
  *
 
  *
 
  *
 
  *
           
 
  gondozónő és takarító
 
  *
 
  *
 
  *
 
  *
           
 
  laboráns
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  pedagógiai asszisztens
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  könyvtáros
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  szakorvos
                 
  *
 
  *
 
  gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  gyógypedagógiai asszisztens
         
  *
 
  *
       
 
  szabadidő-szervező
         
  *
 
  *
 
  *
 
  *
 
  *
 
  *
 
  pszichopedagógus
           
  *
 
  *
 
  *
 
  *
 
  *
 
  műszaki vezető
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  szakmacsoportos képzésben vezető
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  ápoló
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  hangszerkarbantartó
       
  *
           
 
  úszómester
       
  *
           
 
  rendszergazda
         
  *
 
  *
 
  *
 
  *
   
 
  Egyéb munkakörök
 
  munkaügyi, személyzeti előadó
       
  *
 
  *
 
  *
       
 
  gazdasági dolgozó
     
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       
 
  műszaki dolgozó
   
  *
 
  *
 
  *
 
  *
 
  *
       

Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2014. III. 26-tól.
Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § (3). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
11 Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
12 Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
13 Beiktatta: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (3). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
14 Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (4). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
15 Beiktatta: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 11. § (5). Hatályos: 2014. III. 26-tól.
16 Megállapította: 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2014. III. 26-tól.
17 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. IX. 2-től.
18 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. IX. 2-től.