Megjegyzések az 1. táblázathoz:

  Fehér négyzetek:

  Az adatszolgáltatás ezekben az esetekben kötelező, de közelítő becslések elfogadhatók. E becslésekhez a módszertani leírásban magyarázatot kell fűzni.

  Az adatok szolgáltatása ezekben az esetekben önkéntes.

  A 2005/270/EK bizottsági határozat és e rendelet alkalmazásában a műanyagok anyagában történő hasznosításának számításánál kizárólag a „polimerből-polimert” eredményező folyamatok vehetők figyelembe.

  A „c” oszlop magában foglalja az anyagában történő hasznosítás összes formáját, beleértve a szerves anyagában történő hasznosítást is, de nem tartalmazza az alapanyagában történő „anyagában történő hasznosítást”.

  A „d” oszlopnak a „b” és „c” oszlopok összegének kell lennie.

  Az „f” oszlop magában foglalja a hasznosítás összes formáját, kivéve az anyagában történő hasznosítást és az energetikai hasznosítást.

  A „h” oszlopnak a „d”, „e”, „f” és „g” oszlopok összegének kell lennie.

  A hasznosítás vagy a hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés aránya e rendelet értelmében: „h” oszlop/„a” oszlop.

  Az anyagában történő hasznosítási arány e rendelet alkalmazásában: „d” oszlop/„a” oszlop.

  A fára vonatkozó adatokat nem szabad az egyes csomagolóanyagok minimum 15% tömegszázalékos célkitűzésének elérésénél a számításnál felhasználni.

  A „műanyagok” az alábbi alcsoportokra bonthatók: PET, polietilén, polipropilén, polisztirol, PVC és egyéb.

  Az egyéb kategóriában a főcsoportokba be nem sorolható csomagolások szerepelhetnek, mint például természetes szálakból (juta, szizál stb.) készült zsákok.

 

  Megjegyzések a 2. táblázathoz:

  Az adatok szolgáltatása ezekben az esetekben kötelező, de megközelítő becslések elfogadhatók. E becslésekhez a módszertani leírásban magyarázatot kell fűzni.

  Az adatszolgáltatás ezekben az esetekben önkéntes.

  E melléklet értelmében a műanyagok anyagának újrafeldolgozása magában foglalja az összes anyagot, amelyek újrafeldolgozásuk után műanyagot kapnak.

 

 

 

  A „csomagolási hulladék képződése” azon, a kötelezett tevékenysége következtében létrejött csomagolószer-mennyiséget jelenti, amely e rendelet meghatározásával összhangban termék tartása, megóvása, átadása, átvétele, szállítása és bemutatása céljából való felhasználását követően hulladékká válik.

  A „hasznosított csomagolási hulladék” a kötelezett tevékenysége következtében képződött csomagolási hulladék azon mennyiségét jelenti, amely hasznosításra kerül, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladékot Magyarországon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül hasznosítják.

  A „hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladék” a kötelezett tevékenysége következtében képződött csomagolási hulladék azon mennyiségét jelenti, amelyet hasznosítanak vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetnek, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladékot Magyarországon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül hasznosítják, vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással égetik el.

  Az „anyagában hasznosított csomagolási hulladék” a Magyarországon képződött csomagolási hulladék azon mennyiségét jelenti, amely anyagában történő hasznosításra kerül, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladék itthon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül kerül anyagában történő hasznosításra.

  A „hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett hulladék aránya” a hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladék összes mennyiségének és a képződött csomagolási hulladék összes mennyiségének hányadosát jelenti.

  Az „anyagában történő hasznosítási arány” az anyagában hasznosított csomagolási hulladék összes mennyiségének és a képződött csomagolási hulladék összes mennyiségének hányadosát jelenti.

  Nem minősül csomagolási hulladéknak a csomagolás vagy a csomagoló anyag termeléséből, vagy bármely más termelési, gyártási folyamatból származó termelési, gyártási hulladék.

  Az adatszolgáltatás szempontjából az a feltételezés alkalmazandó, amely szerint a kötelezett tevékenysége következtében egy adott évben Magyarországon képződött csomagolási hulladék mennyisége megegyezik az általa Magyarországon ugyanabban az évben forgalomba hozott csomagolás mennyiségével.

  Az „összes csomagolásra” vonatkozó adatok magukban foglalják a 2. §¬ban meghatározott minden csomagolást. Különösen a kisebb mennyiségekben előforduló anyagok és az e rendeletben külön nem említett anyagok esetében a kötelezettek becsléseket alkalmazhatnak. E becsléseknek a rendelkezésre álló legjobb információkon kell alapulniuk.

  Az újrahasználható csomagolásnál azt az időpontot kell a forgalomba hozatal időpontjaként figyelembe venni, amikor a csomagolást először bocsátják azon termékkel együtt a felhasználók rendelkezésére, amelyek tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására és bemutatására a csomagolást szánják.

  Az újrahasználható csomagolást nem kell sem csomagolási hulladéknak tekinteni, amikor azt újrahasználat céljából visszaveszik, sem úgy tekinteni, hogy csomagolásként forgalomba hozzák, amikor egy termék csomagolására újrahasználják és ismét a fogyasztók rendelkezésére bocsátják.

  Az újrahasználható csomagolást csomagolási hulladéknak kell tekinteni, ha hasznos élettartama végén kivonják a forgalomból.

  A kötelezett által alkalmazott újrahasználható csomagolásból származóan képződött csomagolási hulladékról feltételezhető, hogy a mennyisége megegyezik ugyanabban az évben az újrahasználható csomagolásból forgalomba hozott mennyiséggel. Az esetleges eltérést indokolni kell.

  A kötelezetteknek a kompozit-csomagolást a tömegszázalék szerint túlsúlyban lévő anyag alapján kell jelenteni, továbbá az „összetett anyagok” hasznosításáról és anyagában történő hasznosításáról szóló különálló adatokat önkéntes alapon meg lehet adni.

  Az anyagában hasznosított vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömege a hatékony anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási folyamatba bevitt csomagolási hulladék mennyiségével egyenlő. Ha egy hulladékválogató létesítmény, a hatékony anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási technológiák felé történő kibocsátását jelentős veszteségek nélkül végzi, akkor elfogadható az, hogy ezt a kibocsátást az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegének tekintsék.

  A kötelezett által az EGT-államok területéről kivitt csomagolási hulladékot csak akkor lehet anyagában hasznosított vagy egyéb módon hasznosított hulladékként figyelembe venni, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az anyagában vagy egyéb módon történő hasznosításra az uniós jogi aktusok által előírt feltételekkel nagyjából egyenértékű feltételek mellett került sor.

  Ha a kötelezett más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül képződött csomagolási hulladékot hoz be anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítás céljából, akkor ez a mennyiség nem számolható el anyagában vagy egyéb módon hasznosított hulladékként abban az EGT-államban, ahova a csomagolási hulladék érkezik.

  Mindazon esetekben, amikor utalás történik a hasznosításra, a vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladékra is.

  Az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegét a csomagolási hulladék természetes nedvességtartalma mellett kell mérni, amelynek a forgalomba hozott egyenértékű csomagolás nedvességtartalmával összehasonlíthatónak kell lennie.

  Az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegének mért adatait korrigálni kell, ha a csomagolási hulladék nedvességtartalma rendszeresen és jelentősen eltér a forgalomba hozott csomagolás nedvességtartalmától, és ha fennáll annak kockázata, hogy ez a csomagolás anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási arányának jelentős túl- vagy alulbecsléséhez vezethet. E korrekcióknak kivételes esetekre kell korlátozódniuk, amelyeket sajátos éghajlati vagy egyéb körülmények okoznak. A jelentős korrekciókat az adatösszesítéseknél kell bemutatni a 4.26. pontban foglaltak szerint.

  Az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegébe, amennyire ez gyakorlati szempontból célszerű, nem szabad beleszámítani a csomagolási hulladékkal együtt átvett és gyűjtött nem csomagolási anyagok tömegét.

  Az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegéről szóló adatokat korrigálni kell, ha a tényleges anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási folyamathoz küldött hulladékban található nem csomagolási anyagok mennyisége azt a kockázatot rejti magában, hogy a csomagolás anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási arányainak jelentős túl- vagy alulbecslése következhet be.

  A kis mennyiségű nem csomagolási anyagok és szennyeződések miatt, amelyek rendszeresen előfordulhatnak a csomagolási hulladékban, nem szükséges korrekciót végezni.

  Mindazon esetekben, amikor az 4.1.–4.9. pontokban utalás történik a hasznosításra, a vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladékra is.

  A megadott táblázatokat évente kell kitölteni. A leírásnak magyarázatot kell adnia bármely alkalmazott becslésről is.

  A táblázatokon túlmenően, a kötelezettek önkéntesen is szolgáltathatnak a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról további adatokat is, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ilyen adatok lehetnek:

  az üres csomagolóeszközök termeléséről, kiviteléről és behozataláról szóló adatok (anyagfajta szerint);

  az újrahasználható csomagolásokról szóló adatok;

  a csomagolás sajátos altípusairól, így az összetett (kompozit) csomagolóanyagokról szóló adatok;

  a csomagolásban szennyeződésként maradó anyagnak tulajdoníthatóan veszélyesnek minősülő csomagolási hulladék mennyiségéről és minőségéről.