Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-00000A1200442KOR_20140101_001
WKHU-QJ-XML-00000A1200442KOR
1

4. 
 
  Az egyes követelményekre vonatkozó, referenciaként szolgáló szabványok a következők:

 
  ESzSz
  (1)
 
  Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe (és referenciadokumentum)
 
  A helyettesített szabvány hivatkozása
 
  A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja
  (3)
 
  CEN
  (2)
 
  MSZ EN 13427:2005 Csomagolás – A csomagolásra és a csomagolási hulladékra vonatkozó európai szabványok alkalmazásának követelményei
 
  –
 
 
  CEN
 
  MSZ EN 13428:2004 Csomagolás – Külön követelmények a gyártásra és összetételre – Megelőzés anyagfelhasználás-csökkentéssel
 
  EN 13428:2000
 
  Ennek a közzétételnek a napja
 
  CEN
 
  MSZ EN 13429:2004 Csomagolás – Újrahasználat
 
  –
 
 
  CEN
 
  MSZ EN 13430:2004 Csomagolás – Az alapanyagként hasznosítható csomagolás követelményei
 
  –
 
 
  CEN
 
  MSZ EN 13431:2004 Csomagolás – Energetikailag hasznosítható csomagolás követelményei, beleértve a legkisebb alsó fűtőérték meghatározását is
 
  –
 
 
  CEN
 
  MSZ EN 13432:2002 Csomagolás – Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei – Vizsgálati program és a csomagolás végleges elfogadásának értékelési feltételei
 
  –
 
       
 
 
  (1)
ESzSz: Európai Szabványügyi Szervezetek.
 
 
  (2)
CEN: Európai Szabványügyi Bizottság.
 
 
  (3)
A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az Európai Szabványügyi Szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával.

4. melléklet a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

1. 
 
  A kötelezett tevékenysége következtében Magyarországon képződött és ugyanitt vagy a határokon kívül hasznosított, továbbá hulladékégető műben energetikai hasznosítás útján elégetett csomagolási hulladék mennyisége:

       
  1. táblázat
     
  Az alábbi módszerekkel hasznosítva vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítás útján elégetve
 
  Anyag
 
  képződött csomagolási hulladék
 
  alapanyagként hasznosítva
 
  egyéb módon anyagában hasznosítva
 
  összes anyagában történő hasznosítás
 
  energetikai hasznosítás
 
  hasznosítás más formái
 
  hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés
 
  összes hasznosítás és hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés
   
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
   
  (a)
 
  (b)
 
  (c)
 
  (d)
 
  (e)
 
  (f)
 
  (g)
 
  (h)
 
  Üveg
               
 
  Műanyag
               
 
  Papír/karton
               
 
  Fém
 
  Alumínium
               
   
  Acél
               
   
  Összesen
               
 
  Fa
               
 
  Egyéb
               
 
  Összesen
               

  Megjegyzések az 1. táblázathoz:

1. 
  Fehér négyzetek:
Az adatok szolgáltatása ezekben az esetekben kötelező. Becslések alkalmazhatók, de azoknak empirikus adatokon kell alapulniuk, és a módszertani leírásban magyarázatot kell hozzájuk fűzni.

2. 
 
  Halványan árnyékolt négyzetek:
Az adatszolgáltatás ezekben az esetekben kötelező, de közelítő becslések elfogadhatók. E becslésekhez a módszertani leírásban magyarázatot kell fűzni.

3. 
 
  Sötéten árnyékolt négyzetek:
Az adatok szolgáltatása ezekben az esetekben önkéntes.

4. 
  A 2005/270/EK bizottsági határozat és e rendelet alkalmazásában a műanyagok anyagában történő hasznosításának számításánál kizárólag a „polimerből-polimert” eredményező folyamatok vehetők figyelembe.

5. 
  A „c” oszlop magában foglalja az anyagában történő hasznosítás összes formáját, beleértve a szerves anyagában történő hasznosítást is, de nem tartalmazza az alapanyagában történő „anyagában történő hasznosítást”.

6. 
  A „d” oszlopnak a „b” és „c” oszlopok összegének kell lennie.

7. 
  Az „f” oszlop magában foglalja a hasznosítás összes formáját, kivéve az anyagában történő hasznosítást és az energetikai hasznosítást.

8. 
  A „h” oszlopnak a „d”, „e”, „f” és „g” oszlopok összegének kell lennie.

9. 
  A hasznosítás vagy a hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés aránya e rendelet értelmében: „h” oszlop/„a” oszlop.

10. 
  Az anyagában történő hasznosítási arány e rendelet alkalmazásában: „d” oszlop/„a” oszlop.

11. 
  A fára vonatkozó adatokat nem szabad az egyes csomagolóanyagok minimum 15% tömegszázalékos célkitűzésének elérésénél a számításnál felhasználni.

12. 
  A „műanyagok” az alábbi alcsoportokra bonthatók: PET, polietilén, polipropilén, polisztirol, PVC és egyéb.

13. 
  Az egyéb kategóriában a főcsoportokba be nem sorolható csomagolások szerepelhetnek, mint például természetes szálakból (juta, szizál stb.) készült zsákok.

2. 
 
  A kötelezett tevékenysége következtében Magyarországon képződött, azonban hasznosítás vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítás útján történő elégetés céljából más EGT-államba vagy az EGT-államok területén kívülre küldött, exportált csomagolási hulladék mennyisége:

   
  2. táblázat
   
  Más tagállamokba vagy az Európai Unión kívülre az alábbi célokból küldött, exportált csomagolási hulladék
 
  Anyag
 
  alapanyagként hasznosítva
 
  egyéb módon anyagában hasznosítva
 
  energetikai hasznosítás
 
  a hasznosítás más formái
 
  hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés
   
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
 
  tonna
 
  Üveg
         
 
  Műanyag
         
 
  Papír és karton
         
 
  Fém
 
  Alumínium
         
   
  Acél
         
   
  Összesen
         
 
  Fa
         
 
  Egyéb
         
 
  Összesen
         

  Megjegyzések a 2. táblázathoz:

1. 
E táblázat adatai csak azokra a mennyiségekre vonatkoznak, amelyeket az e rendelet által előírt kötelezettségek értelmében figyelembe kell venni. Ezek az adatok az 1. táblázatban már szolgáltatott adatok részhalmazai.

2. 
 
  Halványan árnyékolt négyzetek:
Az adatok szolgáltatása ezekben az esetekben kötelező, de megközelítő becslések elfogadhatók. E becslésekhez a módszertani leírásban magyarázatot kell fűzni.

3. 
 
  Sötéten árnyékolt négyzetek:
Az adatszolgáltatás ezekben az esetekben önkéntes.

4. 
  E melléklet értelmében a műanyagok anyagának újrafeldolgozása magában foglalja az összes anyagot, amelyek újrafeldolgozásuk után műanyagot kapnak.

3. 
 
  Újrahasználható csomagolások:

 
  (Kitöltendő az ezeket a rendszereket önkéntesen alkalmazó gyártók által)

             
  3. táblázat
 
  Anyag
 
  Csomagolás típus
 
  Termék
 
  Újrahasználható csomagolásban levő termék mennyisége (liter vagy kilogramm)
 
  Forgalomban lévő újrahasználható egységek száma
 
  Átlagos éves megtett körök száma
 
  Átlagos élettartam
 
  Üveg
 
  Palack
 
  Italok
       
     
  Egyéb
       
   
  Tároló
         
 
  Műanyag
 
  Tartályhordó
 
  Élelmiszer
       
   
  >20L <250L
 
  Nem élelmiszer
       
   
  Hordók
 
  Élelmiszer
       
   
  >250L
 
  Nem élelmiszer
       
   
  „Nagy zsákok”
         
   
  Palackok
 
  Italok
       
     
  Egyéb
       
   
  Dobozok
         
   
  Konténerek
         
   
  Rekeszek
         
   
  Raklapok
         
 
  Karton/papír
 
  Dobozok
         
   
  Raklapok
         
 
  Fémek
 
  Alumínium
 
  Tartályok
 
  Élelmiszer
       
     
  >50L
 
  Nem élelmiszer
       
     
  Tartályok
 
  Élelmiszer
       
     
  >50L <300L
 
  Nem élelmiszer
       
   
  Acél
 
  Tartályok
 
  Élelmiszer
       
     
  <50L
 
  Nem élelmiszer
       
     
  Tartályok
 
  Élelmiszer
       
     
  >50L <300L
 
  Nem élelmiszer
       
 
  Fa
 
  Dobozok
         
   
  Rekeszek
         
   
  Tartályok
         
   
  Raklapok
         

4. 
 
  A táblázatok kitöltésénél az azokban szereplő fogalmakat, az egyes anyagfajtákra, kezelési módokra vonatkozó adatokat a következő meghatározásoknak megfelelően kell alkalmazni:

1. 
A „kompozit-csomagolószer” vagy „társított csomagolószer” a különböző, egymástól kézzel szétválaszthatatlan anyagfajtákból álló csomagolószer.

2. 
  A „csomagolási hulladék képződése” azon, a kötelezett tevékenysége következtében létrejött csomagolószer-mennyiséget jelenti, amely e rendelet meghatározásával összhangban termék tartása, megóvása, átadása, átvétele, szállítása és bemutatása céljából való felhasználását követően hulladékká válik.

3. 
  A „hasznosított csomagolási hulladék” a kötelezett tevékenysége következtében képződött csomagolási hulladék azon mennyiségét jelenti, amely hasznosításra kerül, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladékot Magyarországon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül hasznosítják.

4. 
  A „hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladék” a kötelezett tevékenysége következtében képződött csomagolási hulladék azon mennyiségét jelenti, amelyet hasznosítanak vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetnek, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladékot Magyarországon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül hasznosítják, vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással égetik el.

5. 
  Az „anyagában hasznosított csomagolási hulladék” a Magyarországon képződött csomagolási hulladék azon mennyiségét jelenti, amely anyagában történő hasznosításra kerül, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladék itthon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül kerül anyagában történő hasznosításra.

6. 
  A „hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett hulladék aránya” a hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladék összes mennyiségének és a képződött csomagolási hulladék összes mennyiségének hányadosát jelenti.

7. 
  Az „anyagában történő hasznosítási arány” az anyagában hasznosított csomagolási hulladék összes mennyiségének és a képződött csomagolási hulladék összes mennyiségének hányadosát jelenti.

8. 
  Nem minősül csomagolási hulladéknak a csomagolás vagy a csomagoló anyag termeléséből, vagy bármely más termelési, gyártási folyamatból származó termelési, gyártási hulladék.

9. 
  Az adatszolgáltatás szempontjából az a feltételezés alkalmazandó, amely szerint a kötelezett tevékenysége következtében egy adott évben Magyarországon képződött csomagolási hulladék mennyisége megegyezik az általa Magyarországon ugyanabban az évben forgalomba hozott csomagolás mennyiségével.

10. 
  Az „összes csomagolásra” vonatkozó adatok magukban foglalják a 2. §¬ban meghatározott minden csomagolást. Különösen a kisebb mennyiségekben előforduló anyagok és az e rendeletben külön nem említett anyagok esetében a kötelezettek becsléseket alkalmazhatnak. E becsléseknek a rendelkezésre álló legjobb információkon kell alapulniuk.

11. 
  Az újrahasználható csomagolásnál azt az időpontot kell a forgalomba hozatal időpontjaként figyelembe venni, amikor a csomagolást először bocsátják azon termékkel együtt a felhasználók rendelkezésére, amelyek tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására és bemutatására a csomagolást szánják.

12. 
  Az újrahasználható csomagolást nem kell sem csomagolási hulladéknak tekinteni, amikor azt újrahasználat céljából visszaveszik, sem úgy tekinteni, hogy csomagolásként forgalomba hozzák, amikor egy termék csomagolására újrahasználják és ismét a fogyasztók rendelkezésére bocsátják.

13. 
  Az újrahasználható csomagolást csomagolási hulladéknak kell tekinteni, ha hasznos élettartama végén kivonják a forgalomból.

14. 
  A kötelezett által alkalmazott újrahasználható csomagolásból származóan képződött csomagolási hulladékról feltételezhető, hogy a mennyisége megegyezik ugyanabban az évben az újrahasználható csomagolásból forgalomba hozott mennyiséggel. Az esetleges eltérést indokolni kell.

15. 
  A kötelezetteknek a kompozit-csomagolást a tömegszázalék szerint túlsúlyban lévő anyag alapján kell jelenteni, továbbá az „összetett anyagok” hasznosításáról és anyagában történő hasznosításáról szóló különálló adatokat önkéntes alapon meg lehet adni.

16. 
  Az anyagában hasznosított vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömege a hatékony anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási folyamatba bevitt csomagolási hulladék mennyiségével egyenlő. Ha egy hulladékválogató létesítmény, a hatékony anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási technológiák felé történő kibocsátását jelentős veszteségek nélkül végzi, akkor elfogadható az, hogy ezt a kibocsátást az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegének tekintsék.

17. 
  A kötelezett által az EGT-államok területéről kivitt csomagolási hulladékot csak akkor lehet anyagában hasznosított vagy egyéb módon hasznosított hulladékként figyelembe venni, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az anyagában vagy egyéb módon történő hasznosításra az uniós jogi aktusok által előírt feltételekkel nagyjából egyenértékű feltételek mellett került sor.

18. 
  Ha a kötelezett más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül képződött csomagolási hulladékot hoz be anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítás céljából, akkor ez a mennyiség nem számolható el anyagában vagy egyéb módon hasznosított hulladékként abban az EGT-államban, ahova a csomagolási hulladék érkezik.

19. 
  Mindazon esetekben, amikor utalás történik a hasznosításra, a vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladékra is.

20. 
  Az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegét a csomagolási hulladék természetes nedvességtartalma mellett kell mérni, amelynek a forgalomba hozott egyenértékű csomagolás nedvességtartalmával összehasonlíthatónak kell lennie.

21. 
  Az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegének mért adatait korrigálni kell, ha a csomagolási hulladék nedvességtartalma rendszeresen és jelentősen eltér a forgalomba hozott csomagolás nedvességtartalmától, és ha fennáll annak kockázata, hogy ez a csomagolás anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási arányának jelentős túl- vagy alulbecsléséhez vezethet. E korrekcióknak kivételes esetekre kell korlátozódniuk, amelyeket sajátos éghajlati vagy egyéb körülmények okoznak. A jelentős korrekciókat az adatösszesítéseknél kell bemutatni a 4.26. pontban foglaltak szerint.

22. 
  Az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegébe, amennyire ez gyakorlati szempontból célszerű, nem szabad beleszámítani a csomagolási hulladékkal együtt átvett és gyűjtött nem csomagolási anyagok tömegét.

23. 
  Az anyagában vagy egyéb módon hasznosított csomagolási hulladék tömegéről szóló adatokat korrigálni kell, ha a tényleges anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási folyamathoz küldött hulladékban található nem csomagolási anyagok mennyisége azt a kockázatot rejti magában, hogy a csomagolás anyagában vagy egyéb módon történő hasznosítási arányainak jelentős túl- vagy alulbecslése következhet be.

24. 
  A kis mennyiségű nem csomagolási anyagok és szennyeződések miatt, amelyek rendszeresen előfordulhatnak a csomagolási hulladékban, nem szükséges korrekciót végezni.

25. 
  Mindazon esetekben, amikor az 4.1.–4.9. pontokban utalás történik a hasznosításra, a vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladékra is.

26. 
  A megadott táblázatokat évente kell kitölteni. A leírásnak magyarázatot kell adnia bármely alkalmazott becslésről is.

27. 
  A táblázatokon túlmenően, a kötelezettek önkéntesen is szolgáltathatnak a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról további adatokat is, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ilyen adatok lehetnek:

a) 
  az üres csomagolóeszközök termeléséről, kiviteléről és behozataláról szóló adatok (anyagfajta szerint);

b) 
  az újrahasználható csomagolásokról szóló adatok;

c) 
  a csomagolás sajátos altípusairól, így az összetett (kompozit) csomagolóanyagokról szóló adatok;

d) 
  a csomagolásban szennyeződésként maradó anyagnak tulajdoníthatóan veszélyesnek minősülő csomagolási hulladék mennyiségéről és minőségéről.