Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
 
Magyar Közlöny
2012/177. XII. 21.
Oktatási és Kulturális Közlöny
2013/2. I. 31.
Időállapot
keresés dátuma:2014.04.16.

Időállapot összehasonlítása
Összehasonlítás
Paragrafus keresése
 
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-00000A1200051EMM_20130426_000
WKHU-QJ-XML-00000A1200051EMM
0

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés
  c)
és
  j)
pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. §
  i)
pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. §
  c)
pontjában
meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § 
A rendelet hatálya – a fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed

a) 
  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés
  b)–e)
, valamint
  g)
pontjában
foglalt köznevelési intézményekre (a továbbiakban együtt: iskola),

b) 
  a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra,

c) 
  az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetre (a továbbiakban: OFI).

2. A kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályok

2. §  (1) 
Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés
  b)–d)
pontjaiban
meghatározott pedagógiai szakaszokra (a továbbiakban: pedagógiai szakaszok), iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az e rendelet 16. §¬ban foglaltakra figyelemmel.

(2) 
  Az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépíthet a helyi tantervébe.

(3) 
  Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg.

(4) 
  Az iskola a kerettantervben a tantárgyak két évfolyamos szakaszolása szerint meghatározott követelményeit és a fejlesztési feladatokat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át.

(5) 
  Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti.

(6) 
  Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélheti. A kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.

(7) 
  Az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórus foglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.

(8) 
  A középiskolának a helyi tantervében kell meghatároznia a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.

2/A. § 
1
 (1) 
  A 9.2. melléklet Híd II. program kerettanterve alapján folytatott nevelés–oktatás keretében olyan részszakképesítésre való felkészítés folytatható, amelyre, vagy amelynek szakképesítésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési kerettantervet kiadta.

(2) 
  A 9.2. melléklet Híd II. program kerettanterve
  A)
változata alapján folytatott nevelés – oktatás keretében csak olyan részszakképesítésre való felkészítés folytatható, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együttesen nem haladja meg a teljes képzési időszakban a 953 tanítási órát.

(3) 
  A 9.2. melléklet Híd II. program kerettanterve
  B)
változata alapján folytatott nevelés – oktatás keretében csak olyan részszakképesítésre való felkészítés folytatható, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együttesen a teljes képzési időszakban legalább 954 tanítási óra, de legfeljebb 1521 tanítási óra.

(4) 
  Az adaptálás során a részszakképesítéshez tartozó tantárgyak kerettantervi óraszámait – szükség esetén – úgy kell arányosan módosítani, hogy a 9.2. mellékletben a Híd II. programra meghatározott óraterv szakmai óraszámait kell felhasználni.

2/B. § 
2
 (1) 
  A speciális szakiskolában olyan részszakképesítésre és szakképesítésre való felkészítés folytatható, amelyre, vagy amelynek szakképesítésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a részszakképesítésre vagy a szakképesítésre kiadott a szakképzési kerettantervet kiadta.

(2) 
  A speciális szakiskola két szakképzési évfolyamon olyan rész szakképesítésre való felkészítést folytathat, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együtt nem haladja meg az 1200 tanítási órát. A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók számára kidolgozott szakképzési kerettanterv a speciális szakiskolai szakképzésének szakmai óraszáma az összefüggő gyakorlat óraszámával és a szabad szakmai sávval együtt két évfolyamos szakképzés esetén 1703 óra, négy évfolyamos szakképzés esetén 3482 óra.

(3) 
  A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók esetében a 8. melléklet szerinti kerettanterveket, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján átdolgozott kerettanterveket kell alkalmazni, a 11. mellékletben meghatározott képzési idő és óraszámok szerint.

(4) 
  Az adaptálás során a szakképzési kerettantervi óraszámokat úgy kell – szükség esetén – arányosan módosítani, hogy a speciális szakiskola e rendeletben meghatározott óraterve szakmai óraszáma feltöltésre kerüljön. Az adaptálás során minden tantárgy szakképzési kerettantervi óraszámát legalább tíz százalékkal növelni kell.

3. A kerettantervek feladata, felépítése

3. §  (1) 
A kerettanterv feladata a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározni a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat.

(2) 
  A kerettanterv meghatározza

a) 
  a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását,

b) 
  a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát,

c) 
  a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit,

d) 
  a műveltségi területek vonatkozásában meghatározott tantárgyak óraszámát,

e) 
  az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását,

f) 
  a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között,

g) 
  az egységes tantervi szerkezeti elveket a helyi tantervek elkészítésének támogatása céljából.

(3) 
  A kerettanterv az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését.

4. §  (1) 
  Az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített kerettantervnek alkotóelemét képezik az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített tantárgyi kerettantervek.

(2) 
  A tantárgyi kerettanterv meghatározza

a) 
  a tantárgyi bevezetőt, amely megjelöli

    a) 
  az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,

    b) 
  a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,

    c) 
  a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,

    d) 
  az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,

b) 
  a tantárgyi tartalmakat, azon belül:

    a) 
  a tematikai egységeket, amelyek az egyes műveltségterületi tantárgy nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevesítik, és amelyek a tematikai egységek az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehetnek konkrét téma- vagy képességterületek azzal az eltéréssel, hogy a tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg,

    b) 
  az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szükséges, kulcsfogalmakat, ismeretelemeket, szabályokat, képességeket foglal össze,

    c) 
  a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, amelyhez illeszkedve az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési és fejlesztési feladatok kerülnek megnevezésre az egy vagy két évfolyamonként meghatározott, a tantárgyra jellemző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján,

    d) 
  az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét azzal, hogy a tematikai egység tartalmi elemeinek és fejlesztési feladatainak megjelenítését a tematikai egység sajátosságainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel a tantárgy és a tematikai egység sajátosságaira és a tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontok megjelenítésére,

    e) 
  a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét, amely a kulcsfogalmak, továbbá a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőit tartalmazza,

    f) 
  a fejlesztés az egy vagy két évfolyamos szakasz végére elvárt eredményeit, amely az adott tantárgyban elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek határozza meg,

c) 
  a kerettantervek tartalmának elsajátításához minimálisan szükséges – a tematikai egységekhez vagy adott évfolyamhoz kapcsolódó – óraszámot, amelyhez képest az iskola – a 2. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – kevesebb óraszámban nem építheti be a tantárgyi kerettantervet a helyi tantervébe.

(3) 
3
 
  A Köznevelési Hídprogramokhoz, a felnőttoktatáshoz, továbbá enyhén és súlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák számára készített kerettantervek esetében nem kell alkalmazni a (2) bekezdés
  a)
és
  b)
pontjaiban a tantárgyi kerettantervekre vonatkozó előírásokat.

5. §  (1) 
  Az Nkt. 7. § (1) bekezdés
  b)–e)
pontjai
szerinti iskolatípusokra és pedagógiai szakaszokra készített kerettantervek

a) 
  az Nkt. 6. mellékletében, az osztályok meghatározott heti időkeretig, továbbá a Nat Mellékletében a II. RÉSZ II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira alpontban, Nemzetiségi iskolai neveléshez-oktatáshoz készített kerettanterv esetén a Nat II. RÉSZ II.2.3. Ajánlás a nemzetiségi iskolákban a Nat műveltségterületi százalékos arányaira alpontban meghatározott összes óraszám kilencven százalékára,

b) 
  alternatív nevelést-oktatást folytató iskola esetén a Nat mellékletében a II. RÉSZ II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira alpontban meghatározott óraszám száz százalékára

készülhetnek.

(2) 
A Nat és e rendelet együttes alkalmazásával készített kerettantervek egységes szerkezetet követnek.

(3) 
  Kerettantervet lehet készíteni

a) 
  teljes pedagógiai szakaszra,

b) 
  az Nkt. 7. § (1) bekezdés
  b)–e)
, valamint
  g)
pontjában
meghatározott iskolatípusra,

abban az esetben, ha az tartalmazza a teljes körű tantárgyi rendszert, az érintett pedagógiai szakaszok mindegyik évfolyamára és az összes tantárgyára kiterjedő teljes tananyagtartalmat.

(4) 
A miniszter az oktatásirányítási feladatok megvalósítása érdekében, továbbá egyes sajátos köznevelési feladatok megvalósításához a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő kerettantervet is készíthet.

(5) 
4
 
  Az alternatív nevelés-oktatást folytató iskola kerettanterve az Nkt. 9. § (8)–(10) bekezdéseire figyelemmel eltérhet a 3–5. §¬okban meghatározottaktól. Ezen iskolának nem kell alkalmaznia továbbá a Rendelet 4. § (2) bekezdés
  a)–b)
pontjait.

4. A kerettantervek jóváhagyásának szabályai

6. §  (1) 
Kizárólag olyan kerettanterv nyújtható be jóváhagyásra, amely

a) 
  az Nkt. 7. § (1) bekezdés
  b)–e)
pontjaiban
meghatározott intézménytípusok valamelyikére készül,

b) 
  az adott intézménytípus vonatkozásában az összes érintett pedagógiai szakasz valamennyi évfolyamára vonatkozóan tartalmazza a tantárgyi kerettanterveket,

c) 
  az érintett pedagógiai szakaszok vonatkozásában a Nat-ban meghatározott összes műveltségterületre kiterjed.

(2) 
  A nevelési és oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve (programtanterv) akkor nyújtható be jóváhagyásra, ha az megfelel az e rendeletben foglaltaknak.

(3) 
  Kerettantervet

a) 
  iskola fenntartója,

b) 
  a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, az Országgyűlés által elismert magyarországi egyház, vallásfelekezet és vallási közösség,

c) 
  iskolát fenntartó alternatív iskolát képviselő hálózat, szervezet

nyújthat be jóváhagyásra.

(4) 
A kerettanterv benyújtójának (a továbbiakban: benyújtó) a kerettanterv benyújtásához csatolnia kell

a) 
  az érintett országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a kerettanterv a nemzetiségi nevelés-oktatást szolgálja,

b) 
  a kerettanterv címében a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint működő egyház megnevezését tartalmazó kerettanterv esetén az adott egyház nyilatkozattételre jogosult szervének álláspontját a megnevezés használhatóságáról,

c) 
  a kerettanterv engedélyezési eljárása során az eljárási díj befizetésének igazolását.

(5) 
  A kerettantervet – a (4) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt – az erre szolgáló elektronikus felületen, ennek hiányában három példányban papír alapon és egy elektronikus adathordozón elkészített példányban kell benyújtani a miniszterhez.

7. §  (1) 
  A jóváhagyásra benyújtott kerettanterv akkor hagyható jóvá, ha az megfelel

a) 
  az Nkt. 5. § (5) bekezdésében, a Nat-ban, továbbá az e rendeletben, valamint

    a) 
  nemzetiségi nevelés-oktatás esetén a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében,

    b) 
  a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében,

    c) 
  sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében,

b) 
  alternatív iskola kerettanterve esetében pedig az Nkt. 9. § (8)–(10) bekezdésében foglaltaknak, továbbá

c) 
  a jóváhagyásra benyújtott kerettanterv

    a) 
  tantárgyi struktúrája és az egyes tantárgyakra meghatározott óraszámai,

    b) 
  a kerettanterv részét képező tantárgyi kerettantervek tematikai egységeinek címei, az ismeretek és fejlesztési követelmények tantervi elemek tartalma és az azokhoz rendelt óraszámok vonatkozásában legalább húsz százalékban eltérnek a miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervtől.

(2) 
  A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni azt a pedagógiai szakaszt és azt a célcsoportot, amely indokolja a miniszter által már kiadott vagy engedélyezett kerettantervek mellett az újabb kerettanterv jóváhagyását.

8. §  (1) 
  A miniszter a jóváhagyásra benyújtott kerettantervet annak mellékleteivel együtt öt napon belül megküldi az OFI részére.

(2) 
  Az OFI a szakvéleményének elkészítéséhez a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: szakértői rendelet) alapján az Országos szakértői névjegyzékről két tantervi szakértői szakirány szerinti szakértőt kér fel.

(3) 
  Az OFI harmadik szakértőt akkor kér fel, ha a jóváhagyásra benyújtott kerettanterv

a) 
  nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást,

b) 
  sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését-oktatását,

c) 
  két tanítási nyelvű nevelés-oktatást,

d) 
  alternatív iskolai nevelés-oktatást

érint.

(4) 
A felkért harmadik szakértőnek a szakértői rendeletben meghatározott feltételek mellett az adott szakterületen szerzett legalább hároméves pedagógiai gyakorlattal is rendelkeznie kell. Amennyiben nincs az Országos szakértői névjegyzéken a feltételeknek megfelelő szerinti szakértő, akkor az OFI bármilyen más szakterület szakértőjét is felkérheti, feltéve, hogy a szakértő pedagógiai gyakorlata szorosan kapcsolódik az érintett szakterülethez.

(5) 
  Az OFI a szakvéleményt az elkészítésére rendelkezésre álló ötven napon belül továbbítja a miniszternek, aki öt napon belül meghozza a döntését.

(6) 
  A miniszter feltételekhez kötheti a kerettanterv jóváhagyására vonatkozó döntését. A feltételek teljesítésére vonatkozó felhívását meg kell indokolnia. A miniszter a szakértői véleményeket, valamint a szakértői véleményekben megfogalmazott feltételeket öt napon belül megküldi a kérelem benyújtójának. A feltételek teljesítésére legfeljebb huszonöt napos határidőt kell biztosítani, amely időtartammal a szakvélemény elkészítésre rendelkezésre álló idő meghosszabbodik.

(7) 
  A kérelem benyújtója a javított kerettantervet a megadott határidőn belül benyújtja a miniszternek, aki azt a meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében haladéktalanul megküldi az OFI részére. Az OFI a kerettantervről a második szakértői véleményét tizenöt napon belül megküldi a miniszternek.

(8) 
  Ha a benyújtó az e rendeletben foglalt határidőt elmulaszt, a miniszter a kérelmet mérlegelés nélkül elutasítja.

(9) 
  Ha a benyújtó a feltételekkel vagy azok egy részével nem ért egyet, a miniszter további szakértőt kér fel huszonöt napos határidővel a vitás kérdések tisztázására. A miniszter a rendelkezésére álló dokumentumok alapján dönt.

9. §  (1) 
  A miniszter a jóváhagyásra benyújtott kerettantervről, a kerettantervet alkalmazók köréről és az alkalmazás szabályairól érdemben dönt. A világnézetileg elkötelezett és az alternatív iskolák kerettantervét jóváhagyó határozatban a kerettanterv pedagógiai célok teljesítéséhez kötődő, az alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket is fel kell tüntetni.

(2) 
5
 
  A miniszter az általa jóváhagyott kerettanterveket az OFI rendszerében nyilvántartja és annak legfontosabb adatait (cím, jóváhagyó határozat száma, benyújtó) az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi.

10. §  (1) 
  A kerettanterv benyújtójának eljárási díjat kell fizetnie, amely a jelen rendeletben szabályozott eljárással összefüggő feladatok elvégzésére, elsősorban a személyi és tárgyi feltételek biztosítására használható fel.

(2) 
  Az eljárási díj a kerettanterv által érintett évfolyamonként a mindenkori minimálbér összege.

(3) 
  Az eljárási díjat az OFI Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000–01744277–0000000 számú fizetési számlájára történő utalással kell befizetni, a befizetett eljárási díj kezelése és nyilvántartása az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint történik.

11. § 
  A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásban nem működhet közre

a) 
  a kerettanterv készítője és annak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §
  b)
pontja
szerinti közeli hozzátartozója,

b) 
  az, aki a kerettanterv készítőjével, benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői jogviszonyban áll.

12. § 
  Az e rendeletben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Nkt. 96. § (3) bekezdésben megengedett eltéréssel.

5. Záró rendelkezések

13 - 14. § 
6
 

15. §  (1) 
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) 
7
 

16. § 
8
 
  A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 1. számú mellékletében a 9–13. évfolyamokra kiadott kerettanterveket, továbbá a 2. és 3. számú mellékletében kiadott kerettanterveket 2022. augusztus 31-ig kifutó rendszerben lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézményekben a Nat. és az e rendelet alapján kiadott kerettantervek felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva.

1. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam

  Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak.

  A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok

  Az erkölcsi nevelés

  A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére.

 
  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

 
  Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat.

 
  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát.

 
  A családi életre nevelés

A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

 
  A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.

 
  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

 
  Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére.

 
  Pályaorientáció

A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

 
  Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.

 
  Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

 
  A tanulás tanítása

A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

  Anyanyelvi kommunikáció

  A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

 
  Idegen nyelvi kommunikáció

A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

 
  Matematikai kompetencia

A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.

 
  Természettudományos és technikai kompetencia

Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére.

 
  Digitális kompetencia

Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása).

 
  Szociális és állampolgári kompetencia

Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.

 
  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

 
  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.

 
  A hatékony, önálló tanulás

A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

Egységesség és differenciálás

  A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

  A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.

  A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

  A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

  A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

 
 
  Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam
 
 
  Tantárgyak
 
 
  1. évf.
 
 
  2. évf.
 
 
  3. évf.
 
 
  4. évf.
 
  Magyar nyelv és irodalom
 
  7
 
  7
 
  6
 
  6
 
  Idegen nyelvek
       
  2
 
  Matematika
 
  4
 
  4
 
  4
 
  4
 
  Erkölcstan
 
  1
 
  1
 
  1
 
  1
 
  Környezetismeret
 
  1
 
  1
 
  1
 
  1
 
  Ének-zene
 
  2
 
  2
 
  2
 
  2
 
  Vizuális kultúra
 
  2
 
  2
 
  2
 
  2
 
  Életvitel és gyakorlat
 
  1
 
  1
 
  1
 
  1
 
  Testnevelés és sport
 
  5
 
  5
 
  5
 
  5
 
  Szabadon tervezhető órakeret
 
 
  2
 
 
  2
 
 
  3
 
 
  3
 
  Rendelkezésre álló órakeret
 
 
  25
 
 
  25
 
 
  25
 
 
  27

  A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára

  Kötelező tantárgyak:

  – Magyar nyelv és irodalom

  – Idegen nyelv

  – Matematika

  – Erkölcstan

  – Környezetismeret

  – Ének-zene – A és B változat

  – Vizuális kultúra

  – Technika, életvitel és gyakorlat

  – Testnevelés és sport

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

  Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

  A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

  A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

  A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése.

  Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.

  A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő
  médiumok
szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

  A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

  Az 1–2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

  Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.

  Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete.

  Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

  A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

  Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek.

  Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

  Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.

 
 
  Tematikai egység/ Fejlesztési cél
 
 
  Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése
  és alkotása
 
 
  Órakeret
  33 óra
 
 
  Előzetes tudás
 
  Iskolaérettség.
 
 
  A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
 
  A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezése.
 
 
  Tevékenységek/Ismeretek
 
 
  Fejlesztési követelmények
 
 
  Kapcsolódási pontok
 
  A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.
 
  A tanuló – érthetően beszél; – megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol; – használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit; – bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz; – eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.
 
 
  Ének-zene; testnevelés és sport:
helyes légzéstechnika.  
  Vizuális kultúra:
képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. 
  Dráma és tánc:
szituációs játékok.  
  Erkölcstan:
én és környezetem, bemutatkozás, önismeret.
 
 
  Kulcsfogalmak/ fogalmak
 
  Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.
     
 
 
  Tematikai egység/ Fejlesztési cél
 
 
  Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás
  előkészítése
 
 
  Órakeret
  25 óra
 
 
  Előzetes tudás
 
  Iskolaérettség.
 
 
  A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
 
  Az olvasástanulás előkészítése.
 
 
  Tevékenységek/Ismeretek
 
 
  Fejlesztési követelmények
 
 
  Kapcsolódási pontok
 
  Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).
 
  A tanuló – nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; – rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; – részképességei elérték a szükséges szintet.
 
 
  Vizuális kultúra:
ábra, illusztráció, reprodukció.
  Ének-zene:
ritmus, tempó, dallam.
  Matematika, Testnevelés és sport:
irányok azonosítása, megnevezése..

Beiktatta: 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. §. Hatályos: 2013. III. 30-tól.
Beiktatta: 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. §. Hatályos: 2013. III. 30-tól.
Beiktatta: 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 2. §. Hatályos: 2013. III. 30-tól.
Megállapította: 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 3. §. Hatályos: 2013. III. 30-tól.
Megállapította: 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 4. §. Hatályos: 2013. III. 30-tól.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. XII. 30-tól.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. XII. 30-tól.
Megállapította: 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. §. Hatályos: 2013. III. 30-tól.