Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
 
Magyar Közlöny
2011/166. XII. 31.
Időállapot
keresés dátuma:2014.04.17.

Időállapot összehasonlítása
Összehasonlítás
Paragrafus keresése
 
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-00000A1100370KOR_20140101_001
WKHU-QJ-XML-00000A1100370KOR
1

d) 
az ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani.

15. A belső ellenőrzés tervezése

29. §  (1) 
Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével – stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá.

(2) 
A fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési vezetője az éves ellenőrzési tervek jóváhagyását megelőzően konzultációt kezdeményez az adott fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési vezetőivel az ellenőrzések koordinációja érdekében.

(3) 
1
 
  Az Áht. 62. §¬ában meghatározott szakmai egyeztető fórum illetékes témacsoportja minden év október 31-ig egyeztető ülést tart a kormányzati ellenőrzés koordinációja érdekében.

30. §  (1) 
A belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely – összhangban a szervezet hosszú távú céljaival – meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő négy évre, és az alábbiakat tartalmazza:

a) 
a hosszú távú célkitűzéseket, stratégiai célokat;

b) 
  a belső kontrollrendszer általános értékelését;

c) 
a kockázati tényezőket és értékelésüket;

d) 
a belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztési és képzési tervet;

e) 
a szükséges erőforrások felmérését elsősorban a létszám, képzettség, tárgyi feltételek tekintetében;

f) 
az
  a)–c)
pont alapján meghatározott ellenőrzési prioritásokat és az ellenőrzési gyakoriságot.

(2) 
  A stratégiai ellenőrzési tervet szükség szerint felül kell vizsgálni.

31. §  (1) 
  A belső ellenőrzési vezető – összhangban a stratégiai ellenőrzési tervvel – összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet.

(2) 
Az éves ellenőrzési tervnek a stratégiai ellenőrzési tervben és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia.

(3) 
  Az elvégzett kockázatelemzés során magas kockázatúnak minősített területekre az éves ellenőrzési terv készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani, és a lehető legrövidebb időn belül ellenőrizni kell.

(4) 
Az éves ellenőrzési terv tartalmazza:

a) 
az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredményének összefoglaló bemutatását;

b) 
a tervezett ellenőrzések tárgyát;

c) 
  az ellenőrzések célját;

d) 
  az ellenőrizendő időszakot;

e) 
  a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását;

f) 
  az ellenőrzések típusát;

g) 
  az ellenőrzések tervezett ütemezését;

h) 
az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését;

i) 
  a tanácsadó tevékenységre tervezett kapacitást;

j) 
  a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett kapacitást;

k) 
  a képzésekre tervezett kapacitást;

l) 
  az egyéb tevékenységeket.

(5) 
Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével módosíthatja.

(6) 
  Tanácsadó tevékenységet, illetve soron kívüli ellenőrzést a költségvetési szerv vezetője, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére lehet végezni.

32. §  (1) 
  A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési tervet jóváhagyásra megküldi a költségvetési szerv vezetőjének.

(2) 
2
 
  A jóváhagyást követően a költségvetési szerv vezetője a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője részére minden év november 15-ig.

(3) 
3
 
  Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző, illetve főjegyző részére a tárgyévet megelőző év november 30-ig. Társulás esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a létrehozott költségvetési szerv vezetője és a társulási tanács elnöke részére.

(4) 
4
 
  Helyi önkormányzatok esetében az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig hagyja jóvá.

(5) 
A fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési vezetője kidolgozza, és a fejezetet irányító szerv vezetője minden év december 31-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a következő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési tervei alapján összeállított összefoglaló éves ellenőrzési tervet.

(6) 
A minisztérium belső ellenőrzési vezetője a következő évre vonatkozó, jóváhagyott éves ellenőrzési tervét minden év december 31-ig megküldi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének.

16. Az ellenőrzési program

33. §  (1) 
A belső ellenőrzési vezető – a 34. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – minden egyes ellenőrzés lefolytatásához megbízólevél aláírásával kijelöli a vizsgálatvezetőt és az ellenőrzéseket lefolytató belső ellenőröket.

(2) 
A vizsgálatvezető által készített és a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott ellenőrzési program tartalmazza:

a) 
az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését;

b) 
az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését;

c) 
  a 21. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzés típusát;

d) 
  az ellenőrzés tárgyát és célját;

e) 
  az ellenőrizendő időszakot;

f) 
5
 
  az ellenőrzés tervezett időtartamát, a jelentés elkészítésének határidejét;

g) 
az ellenőrök, szakértők, valamint a vizsgálatvezető megnevezését, megbízólevelük számát, a feladatmegosztást;

h) 
  az ellenőrzés részletes feladatait és az alkalmazott módszereket;

i) 
a kiállítás keltét;

j) 
  a belső ellenőrzési vezető aláírását.

(3) 
Az ellenőrzési program végrehajtását a belső ellenőrzési vezető felügyeli. A programtól eltérni a belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával lehet, a program módosítását a vizsgálatvezető kezdeményezheti.

34. §  (1) 
A belső ellenőrt – ideértve a vizsgálatban részt vevő szakértőt is – megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a belső ellenőrzési vezető ír alá. A belső ellenőrzési vezető megbízólevelét a költségvetési szerv vezetője írja alá.

(2) 
  A megbízólevél – e megnevezés mellett – az alábbiakat tartalmazza:

a) 
  az ellenőr nevét, regisztrációs számát, szolgálati igazolványának, illetve – amennyiben szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik – a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;

b) 
az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését;

c) 
a 21. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzés típusát, kivéve tanácsadó tevékenység esetén;

d) 
az ellenőrzés tárgyát és célját;

e) 
  az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást;

f) 
  a megbízólevél érvényességi idejét;

g) 
  a kiállítás keltét;

h) 
  a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

18. A bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenység végrehajtása

35. §  (1) 
Az ellenőrzés megkezdéséről szóban vagy írásban értesíteni kell az ellenőrzött szerv vagy szervezeti egység vezetőjét. Ennek keretében a belső ellenőrzési vezető tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, jogszabályi felhatalmazásról, valamint az ellenőrzés várható időtartamáról.

(2) 
Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban az ellenőrzés tárgyához, céljához és időszakához kapcsolódó dokumentációk alapján a belső kontrollrendszer értékelésével, valamint az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) 
Az adatbekérés útján kapott információk valódiságát az ellenőr – a rendelkezésére álló eszközökkel – köteles vizsgálni.

(4) 
A helyszíni ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább 3 nappal szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének. Ennek keretében a belső ellenőrzési vezető tájékoztatást ad az ellenőrzés során végrehajtandó feladatokról, valamint az ellenőrzés várható időtartamáról.

(5) 
Az (1) és a (4) bekezdés szerinti értesítések összevonhatók. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az – a rendelkezésre álló adatok alapján – meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a belső ellenőrzési vezető dönt.

(6) 
A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy az őt helyettesítő személynek.

(7) 
A vizsgálatvezető köteles gondoskodni az ellenőrzés összehangolt, az ütemezésnek megfelelő végrehajtásáról.

36. § 
  Az ellenőrzés során a belső ellenőr kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles teljességi nyilatkozatot adni, amelyben az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.

37. §  (1) 
A tanácsadó tevékenységre szóló felkérésnek – amely történhet szóban vagy írásban – tartalmaznia kell:

a) 
a tanácsadó tevékenység tárgyát és célját;

b) 
  a beszámolás formáját és határidejét.

(2) 
A tanácsadó tevékenység végrehajtása során nem kell alkalmazni a 33. §¬ban, a 35–36. §¬ban és a 38–47. §¬ban foglaltakat.

(3) 
  Amennyiben a belső ellenőrzési tevékenységet teljes körűen külső szolgáltató látja el, akkor a tanácsadó tevékenységre szóló felkérést minden esetben írásban kell rögzíteni.

19. Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése

38. §  (1) 
Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető megszakíthatja, ha

a) 
soron kívüli vizsgálatot vagy az ellenőrzési tervben nem ütemezett tanácsadó tevékenységet kell lefolytatni, vagy

b) 
a vizsgálatvezető vagy a belső ellenőr az ellenőrzés lefolytatásában akadályoztatva van.

(2) 
  Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető felfüggesztheti, ha az ellenőrzöttnél

a) 
  az ellenőrzést érintő személyi vagy szervezeti változás vagy elháríthatatlan ok,

b) 
a számviteli rend állapota,

c) 
  a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, vagy

d) 
az ellenőrzött költségvetési szerv, illetve szervezeti egység jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását akadályozza.

(3) 
A belső ellenőrzési vezető az ellenőrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén arról írásban tájékoztatja az ellenőrzött költségvetési szerv, illetve szervezeti egység vezetőjét, melyben az ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával egyúttal felhívja az ellenőrzött költségvetési szerv, illetve szervezeti egység vezetőjét az akadály megszüntetésére. Az ellenőrzés megszakításáról vagy felfüggesztéséről a belső ellenőrzési vezető egyidejűleg írásban tájékoztatja az ellenőrzési tervét jóváhagyó vezetőt.

(4) 
A megszakított, illetve felfüggesztett ellenőrzést az elrendelése okául szolgáló akadály elhárulásától számított 30 napon belül folytatni kell, ennek időpontjáról a belső ellenőrzési vezető dönt és az ellenőrzés folytatásáról írásban értesíti az ellenőrzött költségvetési szerv, illetve szervezeti egység vezetőjét.

20. Az ellenőrzési jelentés

39. §  (1) 
A belső ellenőr a megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentést, vagy több kapcsolódó témájú ellenőrzési jelentés alapján összefoglaló ellenőrzési jelentést készít.

(2) 
Az ellenőrzési jelentés elkészítéséért, annak tartalmáért, a levont következtetésekért és a kapcsolódó javaslatokért a vizsgálatvezető, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők felelősek.

(3) 
Az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell:

a) 
  az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését;

b) 
  az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését;

c) 
  az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését;

d) 
  a 21. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzés típusát;

e) 
  az ellenőrzés tárgyát;

f) 
az ellenőrzés célját;

g) 
az ellenőrzött időszakot;

h) 
  a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét;

i) 
  az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat;

j) 
  vezetői összefoglalót;

k) 
az ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat, valamint a köztük fennálló összefüggéseket;

l) 
az ellenőrzött időszakban az ellenőrzött területért (vagy feladatért) felelős vezetők nevét, beosztását;

m) 
a jelentés dátumát és az ellenőrzésben közreműködött ellenőrök, szakértők nevét és aláírását.

40. §  (1) 
Az ellenőrzési jelentésben foglaltakat elegendő, megbízható, érdemi és hasznos ellenőrzési bizonyítékokkal kell alátámasztani.

(2) 
Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható különösen:

a) 
az eredeti okirat, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata, bizonylata;

b) 
a másolat, amely az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata;

c) 
a kivonat, amely az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata;

d) 
  a tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza;

e) 
a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okirat, de amelynek valódiságát az ellenőr és az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység illetékes vezetője, alkalmazottja közösen megállapítja, és e tényt aláírásukkal igazolják;

f) 
a fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz, amely alkalmazható az ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására;

g) 
a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés;

h) 
  a nyilatkozat, amely az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység alkalmazottjának olyan írásbeli vagy szóbeli kijelentése, amely okirat hiányában vagy meglévő okirattal ellentétesen valamilyen tényállást közöl;

i) 
  a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról;

j) 
  az informatikai rendszerben rögzített, feldolgozott, onnan lekérdezéssel paraméterek, illetve szűrési feltételek beállításával nyerhető adat.

(3) 
A fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységnek a rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvbe veszi a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével.

(4) 
  A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője vagy az általa megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okiratban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.

(5) 
Hitelesítésnél

a) 
a „másolat” szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti okirattal mindenben megegyezik;

b) 
  a „kivonat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti okirat, melyik oldalának, mely szövegrészét tartalmazza;

c) 
a „tanúsítvány” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely okiratok alapján készült.

41. §  (1) 
A megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat úgy kell lényegre törően és világosan megfogalmazni, hogy

a) 
  az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység egészének működése, gazdálkodása vagy az ellenőrzött tevékenység objektíven értékelhető legyen,

b) 
vegye figyelembe a működéssel, gazdálkodással, tevékenységgel kapcsolatos kockázatokat,

c) 
azok végrehajthatóak, teljesítésük pedig ellenőrizhető és számon kérhető legyen.

(2) 
A belső ellenőr köteles az ellenőrzési jelentésben objektíven szerepeltetni minden olyan lényeges tényt, pozitív és negatív megállapítást, hiányosságot és ellentmondást, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét.

(3) 
  A belső ellenőrök az ellenőrzési jelentés elkészítésénél kötelesek értékelni minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésükre bocsátott információt és véleményt, azonban ez utóbbi nem befolyásolhatja a belső ellenőrök tényeken alapuló megállapításait, következtetéseit.

(4) 
Az ellenőrzési jelentés vezetői összefoglalójában az ellenőrzés eredményét és a feltárt hiányosságokat összefoglaló értékelést kell adni.

21. A jelentéstervezet egyeztetése

42. §  (1) 
A belső ellenőrzési vezető a jelentés tervezetét, illetve annak kivonatát egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz (a továbbiakban együttesen: érintettek).

(2) 
Az érintettek észrevételeiket a jelentéstervezet kézhezvételétől számított 8 napon belül kötelesek megküldeni a belső ellenőrzési vezető részére.

(3) 
  Indokolt esetben a belső ellenőrzési vezető a (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, legfeljebb 30 napos határidőt is megállapíthat.

(4) 
  Soron kívüli ellenőrzés esetén a belső ellenőrzési vezető a (2) bekezdésben meghatározottnál rövidebb határidőt is megállapíthat.

(5) 
A jelentéstervezet megküldésére vonatkozó kísérő levélben fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét arra, hogy a határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni és a nemleges választ is jelezni kell a határidőn belül, valamint az észrevételek megküldésével egy időben lehetősége van a 43. § (1) bekezdése szerinti egyeztető megbeszélés kezdeményezésére.

(6) 
  Amennyiben az érintettek nem tesznek érdemi észrevételt a jelentéstervezetre, akkor a nemleges válaszukkal együtt – amennyiben a jelentéstervezet megállapításokat vagy javaslatokat tartalmaz az érintett szervezeti egység vonatkozásában – már az intézkedési tervet is elkészíthetik és megküldhetik az ellenőrzést végző szerv vagy szervezeti egység részére a megadott véleményezési határidőn belül.

(7) 
  Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, amelyről az észrevételezési határidő lejártától számított 8 napon belül az érintetteknek írásbeli tájékoztatást ad és indokolja az el nem fogadott észrevételeket vagy kezdeményezi a 43. § (1) bekezdése szerinti megbeszélés összehívását.

(8) 
  Az elfogadott észrevételeket a vizsgálatvezető átvezeti az ellenőrzési jelentéstervezeten. Az érintettek észrevételeit, illetve a vizsgálatvezető válaszát csatolni kell az ellenőrzés dokumentációjához.

43. §  (1) 
  Amennyiben az érintettek részéről a megállapításokat vitatják, akkor egyeztető megbeszélést kell tartani, bármelyik fél kezdeményezésére.

(2) 
Az egyeztető megbeszélésen részt vesz a vizsgálatvezető, az ellenőrzést végző belső ellenőrök, az ellenőrzést végző szerv belső ellenőrzési vezetője, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője, irányított szervnél végzett ellenőrzés esetén annak belső ellenőrzési vezetője, valamint a vizsgálatban érintett egységek vezetői és szükség szerint más olyan személy, akinek meghívása a vizsgálat tárgya vagy megállapításai miatt indokolt. Az egyeztető megbeszélésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megbeszélés eredményét. A jegyzőkönyvet csatolni kell az ellenőrzési jelentéshez.

(3) 
Indokolt esetben a belső ellenőrzési vezető az észrevételek átvezetése után a jelentéstervezetet az érintetteknek ismételten megküldheti visszamutatás céljából 5 napos határidővel.

(4) 
Az ellenőrzési jelentést, illetve annak kivonatát a vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző valamennyi ellenőr aláírását követően a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá és megküldi a költségvetési szerv vezetője részére.

44. §  (1) 
A költségvetési szerv vezetője a lezárt ellenőrzési jelentést vagy annak kivonatát megküldi:

a) 
  irányított, illetve felügyelt költségvetési szerv ellenőrzése esetén az ellenőrzött szerv vezetőjének, illetve

b) 
saját szervezet ellenőrzése esetén az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének, továbbá

c) 
annak, akire vonatkozóan megállapítást vagy javaslatot tartalmaz,

és szükség esetén felkéri az intézkedési terv elkészítésére.

(2) 
Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az nem befolyásolja az ellenőrzés lezárását.

(3) 
A költségvetési szerv vezetője – a belső ellenőrzési vezető véleményének kikérésével – dönthet úgy, hogy a lezárt ellenőrzési jelentést vagy annak kivonatát nyilvánosságra vagy harmadik fél tudomására hozza az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.

22. Az intézkedési tervvel kapcsolatos előírások belső ellenőrzés esetén

45. §  (1) 
Az intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a megtett intézkedésekről történő beszámolásért az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett szerv, illetve szervezeti egység vezetője felelős.

(2) 
  Az intézkedési tervet a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével kell elkészíteni. Az intézkedési tervben az egyes feladatokhoz kapcsolódó határidőket úgy kell meghatározni, hogy azok számon kérhetőek legyenek. Amennyiben a feladat jellege egy éven túl mutat, akkor részfeladatokat, illetve részhatáridőket kell meghatározni, ahol értelmezhető.

(3) 
Az intézkedési tervet a lezárt ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell elkészíteni és megküldeni a költségvetési szerv vezetője és a belső ellenőrzési vezetője részére. Indokolt esetben a belső ellenőrzési vezető javaslatára a költségvetési szerv vezetője ennél hosszabb, legfeljebb 30 napos határidőt is megállapíthat.

(4) 
A költségvetési szerv vezetője az intézkedési terv jóváhagyásáról az intézkedési terv kézhezvételétől számított 8 napon belül – a belső ellenőrzési vezető véleményének kikérésével – dönt.

(5) 
Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtására, legfeljebb egy alkalommal – a határidő lejártát megelőzően – határidő, illetve feladat módosítást kérhet a költségvetési szerv vezetőjétől. A kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a költségvetési szerv vezetője – a belső ellenőrzési vezető véleményének kikérésével – dönt, és erről tájékoztatja az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjét és a belső ellenőrzési vezetőt is.

(6) 
Az (5) bekezdésben meghatározott kérelem elbírálásának jogát a költségvetési szerv vezetője átruházhatja a belső ellenőrzési vezetőre, aki rendszeresen beszámol a határidő módosítási kérelmekről és azok elfogadásáról vagy elutasításáról.

46. §  (1) 
Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról az intézkedési tervben meghatározott legutolsó határidő lejártát követő 8 napon belül írásban beszámol a költségvetési szerv vezetője részére, és ezen beszámolót egyúttal tájékoztatásul megküldi a belső ellenőrzési vezetője részére is.

(2) 
  Az (1) bekezdésben meghatározott beszámoló tartalmazza a megtett intézkedések rövid leírását, a végre nem hajtott intézkedések okát és esetlegesen a 45. § (5) bekezdése alapján a határidő, illetve feladat módosítási kérelmet.

(3) 
Amennyiben az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetője az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem számol be és a 45. § (5) bekezdése alapján határidő hosszabbítást sem kért, a költségvetési szerv vezetője, illetve a belső ellenőrzési vezető utóellenőrzést kezdeményezhet a soron kívüli feladatokra tervezett kapacitásának a terhére.

47. §  (1) 
A belső ellenőrzési vezető a 46. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás alapján éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel a belső ellenőrzési jelentésekben tett megállapításokat, javaslatokat, a vonatkozó intézkedési terveket és azok végrehajtását nyomon követi.

(2) 
  A (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásnak – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevétele mellett – tartalmaznia kell az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatot, az elfogadott intézkedési tervet, az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések rövid leírását, és a végre nem hajtott intézkedések okát.

23. Az éves ellenőrzési jelentés és az összefoglaló éves ellenőrzési jelentés

48. § 
Az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével elkészített éves ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló éves ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:

a) 
a belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján az alábbiak szerint:

    a) 
az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése;

    b) 
  a bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása;

    c) 
a tanácsadó tevékenység bemutatása;

b) 
a belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján az alábbiak szerint:

    a) 
  a belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok;

    b) 
a belső kontrollrendszer öt elemének értékelése;

c) 
  az intézkedési tervek megvalósítása.

49. §  (1) 
Az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért a belső ellenőrzési vezető felelős, amelyet jóváhagyásra megküld a költségvetési szerv vezetőjének.

(2) 
A költségvetési szerv vezetője az éves ellenőrzési jelentést megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője részére a tárgyévet követő év február 15-ig.

(3) 
6
 
  Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési jelentést megküldi a polgármesternek, a jegyzőnek, illetve főjegyzőnek a tárgyévet követő év február 15-ig.

  (3a)
7
  A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést – a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg – a képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra.

(4) 
A fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési vezetője kidolgozza, és a fejezetet irányító szerv vezetőjének jóváhagyását követően megküldi a tárgyévet követő év április 15-ig az államháztartásért felelős miniszternek az előző évre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján összeállított összefoglaló éves ellenőrzési jelentést.

(5) 
A minisztérium belső ellenőrzési vezetője a jóváhagyott éves ellenőrzési jelentését a tárgyévet követő év április 15-ig megküldi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének.

24. Az ellenőrzések nyilvántartása

50. §  (1) 
A belső ellenőrzési vezető köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett belső ellenőrzésekről és gondoskodni az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről.

(2) 
  A nyilvántartás tartalmazza:

a) 
az ellenőrzés azonosítóját;

b) 
  az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését;

c) 
  az ellenőrzés tárgyát;

d) 
  az ellenőrzés kezdetének és lezárásának időpontját;

e) 
  az ellenőrzés lefolytatásában részt vett vizsgálatvezető, a belső ellenőr és a szakértő nevét;

f) 
  a vizsgált időszakot;

g) 
  az intézkedési terv készítésének szükségességét.

25. Központi koordináció és harmonizáció

51. §  (1) 
Az Áht. 62. § bekezdésében meghatározott feladatkörében az államháztartásért felelős miniszter

a) 
koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi támogatások kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására;

b) 
megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokat, módszertani útmutatókat, a belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódexet, valamint a belső ellenőrzési kézikönyv mintát;

d) 
  figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, módszertani útmutatók, a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső kontrollokra, valamint belső ellenőrzésre vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását;

e) 
8
 
  ellátja a szakmai egyeztető fórum elnöki tisztségét, ügyrendjének, témacsoportjainak megalkotásával kapcsolatos feladatokat, illetve azok működtetését;

f) 
felelős a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői, valamint a belső ellenőrök szakmai továbbképzési rendszerének fejlesztéséért és szervezi ezen képzéseket;

g) 
  kapcsolatot tart az illetékes európai uniós intézményekkel, a tagállamokkal és szakmai szervezetekkel;

h) 
  felelős a belső kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kommunikációért és az érintett hazai szervezetekkel való kapcsolattartásért.

(2) 
9
 
  Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartási belső kontrollrendszer helyzetéről és működéséről a tárgyévet követő évben július 31-ig éves jelentést terjeszt elő a Kormány részére, melyet előzetesen a szakmai egyeztető fórum érintett témacsoportjai megtárgyalnak.

26. Egyéb rendelkezések

52. §  (1) 
Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) 
  Ha a postai úton megküldött iratok a „nem kereste” jelzéssel érkeznek vissza, akkor a postai úton megküldött iratokat – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) 
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter feladatainak ellátását segítő szervezet által végzett ellenőrzések lefolytatására az e rendeletben foglaltakat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) 
Az Országgyűlés Hivatalának belső ellenőrzési egysége a pártok parlamenti képviselőcsoportjai számára külön jogszabály és a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat alapján biztosított források felhasználására vonatkozóan szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzést végez.

(5) 
Ahol e rendelet fejezetet irányító szervet említ, ott az 1. § (2) bekezdés
  d)
pontjában meghatározott vagyonkezelő szervezetek esetében az alapító szervet kell érteni.

(6) 
A 29. § (1) bekezdésében és a 48. §¬ban megjelölt módszertani útmutatót az államháztartásért felelős miniszter minden év szeptember 15-ig közzéteszi.

53. § 
10
 
  A helyi önkormányzati, illetve települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek, továbbá a vagyonkezelő szervezetek esetében a 11. § (2) bekezdésében, a 15. § (3)–(5) bekezdésében, a 21. § (5) bekezdésében, a 22. § (4) bekezdésében, a 23. §¬ban, a 32. § (1) és (2), (5) és (6) bekezdésében, valamint a 49. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

54. § 
11
 
  A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek vonatkozásában a 23. § (1)–(4) bekezdésében, a 32. § (5) bekezdésében, valamint a 49. § (4) bekezdésében, az 51. § (1) bekezdés
  d)
pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. E fejezetet irányító szervek vezetői a tárgyévet követő év április 15-ig tájékoztatják az államháztartásért felelős minisztert a 48. §
  a)
pont
  ab)
alpontjában és
  b)
pont
  ba)
alpontjában foglaltakról.

54/A. § 
12
 
  A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek vonatkozásában az 1–10. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjén a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet 2. §
  u)
pontja szerinti vezetőjét kell érteni.

27. Az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési szerveire vonatkozó különös szabályok

55. §  (1) 
Az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetőjének minden év október 31-ig.

(2) 
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal belső ellenőrzési vezetője kidolgozza, és az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője az országos nemzetiségi önkormányzat elnökének minden év december 31-ig megküldi a következő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét, valamint a felügyelete alá tartozó országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek éves ellenőrzési tervei alapján összeállított összefoglaló éves ellenőrzési tervet.

(3) 
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal által az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerveknél lefolytatott ellenőrzések esetén az ellenőrzési jelentést az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője küldi meg az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, és felkéri az intézkedési terv elkészítésére.

(4) 
Az országos nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzési vezetője felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért, amelyet jóváhagyásra megküld az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv vezetőjének.

(5) 
  Az éves ellenőrzési jelentést az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv vezetője megküldi az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetőjének a tárgyévet követő év február 15-ig.

(6) 
Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője köteles a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a felügyelete alá tartozó országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített összefoglaló éves ellenőrzési jelentést megküldeni az országos nemzetiségi önkormányzat elnökének a tárgyévet követő év március 15-ig.

28. Az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különös szabályok

56. §  (1) 
A belső ellenőrzési feladat társulás keretében történő ellátása (a továbbiakban: társult feladatellátás) esetében az e rendeletben foglalt szabályokat – eltérő megállapodás hiányában – az e §¬ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) 
13
 
A társult önkormányzatok stratégiai ellenőrzési tervének és éves ellenőrzési tervének összeállítása a belső ellenőrzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett helyi önkormányzatok jegyzői, főjegyzői írásos véleményének figyelembevételével történik.

(3) 
A társult feladatellátás során készített stratégiai ellenőrzési terv és éves ellenőrzési terv magába foglalja:

a) 
  a társulásban résztvevő önkormányzatoknak a képviselő-testület által jóváhagyott stratégiai ellenőrzési terveit és éves ellenőrzési terveit,

b) 
  a társulásra és az általa irányított költségvetési szervekre vonatkozó, a társulási tanács által jóváhagyott stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet.

(4) 
A társult feladatellátásra vonatkozó, (3) bekezdés szerinti stratégiai ellenőrzési terveket és éves ellenőrzési terveket összesítve a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője tájékoztatásul a társulás vagy annak irányító szerve elé terjeszti.

(5) 
Az éves ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest ellenőrzést elhagyni vagy új ellenőrzést indítani az ellenőrzési terv módosítását követően lehet.

(6) 
14
 
  A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor tájékoztatja az érintett helyi önkormányzatok jegyzőit, főjegyzőit.

(7) 
  A társult feladatellátás esetén a társulás által végzett ellenőrzéseknél elegendő egy belső ellenőrzési kézikönyv alkalmazása, amelyet a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője hagy jóvá.

(8) 
Az éves ellenőrzési jelentést a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője az egyes önkormányzatok zárszámadásának határidejére, de legkésőbb március 20-ig az érintett jegyző részére megküldi, hogy azt a polgármester a zárszámadással egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszthesse.

(9) 
Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni.

29. Záró rendelkezések

57. §  (1) 
Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) 
A 15. § (5) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

58. § 
A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ellenőrzésekre a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

59. § 
  Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–10. cikkének való megfelelést szolgálja.

60. § 
15
 
  Az 1. § (2) bekezdés
  e)
pontja, a 2. §
  u)
pontja, és az 54/A. §¬a a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez
17
 

A) 
Alulírott ................................................., a .......................................................................... költségvetési szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően...........................évben / időszakban az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam

– a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről,

  – a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról,

  – a rendelkezésre álló előirányzatoknak a célnak megfelelő felhasználásáról,

  – a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről,

  – a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,

  – a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról,

  – az intézményi számviteli rendről,

  – olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak,

  – arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem.

  A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint tettem eleget:

  Kontrollkörnyezet:

  Kockázatkezelési rendszer:

  Kontrolltevékenységek:

  Információs és kommunikációs rendszer:

  Nyomon követési rendszer (monitoring):

  Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljeskörűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket.

  Az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője eleget tett tárgyévben esedékes továbbképzési kötelezettségének a belső kontrollok témakörében:

  igen–nem

  Kelt: ..................................

  P. H.

  ................................................. aláírás

B) 
  Az
  A)
pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:

  Kelt: ..................................

  P. H.

  ................................................. aláírás

2–3. melléklet a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez
18
 

Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.
Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.
Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.
Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2013. VII. 12-től.
Beiktatta: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 9. § (2). Hatályos: 2013. VII. 12-től.
Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (7). Hatályos: 2013. I. 1-től.
Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (8). Hatályos: 2013. I. 1-től.
10 Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (9). Hatályos: 2013. I. 1-től.
11 Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (10). Hatályos: 2013. I. 1-től.
12 Beiktatta: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 68. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
13 Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2013. VII. 12-től.
14 Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2013. VII. 12-től.
15 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 69. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
16 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
17 Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 11. §, 1. melléklet. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
18 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.