Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
 
Magyar Közlöny
2011/166. XII. 31.
Időállapot
keresés dátuma:2014.04.19.

Időállapot összehasonlítása
Összehasonlítás
Paragrafus keresése
 
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-00000A1100370KOR_20140101_000
WKHU-QJ-XML-00000A1100370KOR
0

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában,

  a 60. § (1) bekezdése és a 2. melléklet tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés
  a)
pontjában
, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 95. §
  c)
pontjában
,

  a 60. § (2) bekezdése és a 3. melléklet tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés
  a)
pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §  (1) 
E rendelet szabályozza a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek belső kontrollrendszerét és belső ellenőrzési tevékenységét.

(2) 
  A rendelet hatálya kiterjed:

a) 
  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 3. §¬ában, felsoroltakra az állam és a költségvetési fejezetet nem alkotó köztestületek kivételével;

b) 
a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsokra és munkaszervezeteikre;

c) 
a
  a)–b)
pontban meghatározott szervek által alapított vagyonkezelő szervezetekre;

e) 
1
 
  a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre.

2. Értelmező rendelkezések

a) 
  belső ellenőr:
a költségvetési szervnél teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, vagy polgári jogi jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy;

b) 
  belső ellenőrzés:
független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát;

c) 
  belső ellenőrzési vezető:
a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy;

d) 
  belső kontrollrendszer:
az Áht. 69. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

e) 
  bizonyosságot adó tevékenység:
belső ellenőrzési tevékenység, amelynek során a belső ellenőr objektív értékelést nyújt egy adott folyamatról, rendszerről, eljárásról, és az ellenőrzési program végrehajtása során tett megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat ellenőrzési jelentésbe foglalja;

f) 
 
  ellenőrzés lezárása:
egy adott ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha az ellenőrzési jelentést (vagy annak kivonatát) az ellenőrzést végző költségvetési szerv vezetője megküldte az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység részére (illetve annak, akire vonatkozóan megállapítást vagy javaslatot tartalmaz);

g) 
 
  eredményesség:
annak követelménye, hogy a kitűzött célok – az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve – megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél;

h) 
2
 
 
  fejezetet irányító szerv vezetője:
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés
  a)
pontja
szerinti vezető;

i) 
 
  gazdaságosság:
annak követelménye, hogy az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett;

j) 
 
  hatékonyság:
annak követelménye, hogy az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat;

k) 
 
  intézkedési terv:
az ellenőrzési javaslatok alapján az ellenőrzött szervezet, szervezeti egység által készített intézkedések végrehajtásának ütemezése a végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével;

l) 
 
  kockázatelemzés (belső ellenőrzés által alkalmazott):
objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a költségvetési szerv tevékenységében és belső kontrollrendszerében rejlő kockázatokat;

m) 
 
  kockázatkezelési rendszer:
olyan irányítási eszközök és módszerek összessége, melynek elemei a szervezeti célok elérését veszélyeztető tényezők (kockázatok) azonosítása, elemzése, csoportosítása, nyomon követése, valamint szükség esetén a kockázati kitettség mérséklése;

n) 
 
  költségvetési szerv vezetője:

    a) 
központi költségvetési szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetője vagy a költségvetési szerv első számú vezetője;

    b) 
minisztérium esetén a miniszter vagy miniszter döntése alapján a közigazgatási államtitkár;

    c) 
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdés
  b)
,
  c)
és
  e)
pontjában
, valamint az 1. § (3), (4) és (4a) bekezdésében meghatározott szervek vezetője;

    d) 
  a települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat esetén a jegyző, főjegyző;

    e) 
  fővárosi önkormányzat, megyei önkormányzat, illetve megyei jogú városi önkormányzat esetén a főjegyző;

    f) 
helyi önkormányzat, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat felügyelete alá tartozó szervek esetén azok első számú vezetője;

    g) 
országos nemzetiségi önkormányzat esetén annak vezetője, illetve országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén annak vezetője;

    h) 
  társulás esetén a létrehozott költségvetési szerv, illetve szervezet vezetője;

    i) 
  társult képviselő-testület esetén a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat jegyzője;

    j) 
területi fejlesztési tanács esetén a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője;

o) 
 
  lezárt ellenőrzési jelentés:
a belső ellenőr által elkészített, az ellenőrzött szervezettel egyeztetett, az elfogadott észrevételek átvezetésével véglegezésre került és aláírt ellenőrzési jelentés;

p) 
 
  magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok:
az államháztartásért felelős miniszter által kialakított hazai standardok, amelyek a nemzetközi belső ellenőrzési standardokkal összhangban meghatározzák az államháztartási belső ellenőrzés céljai eléréséhez szükséges tevékenységek és eljárások során alkalmazandó alapelveket;

q) 
 
  nemzetközi belső ellenőrzési standardok:
a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete által kiadott és az államháztartásért felelős miniszter által közzétett iránymutatások, amelyek segítik meghatározni a belső ellenőrzés céljai eléréséhez szükséges tevékenységeket és eljárásokat, valamint viszonyítási alapot adnak a belső ellenőrzési tevékenység eredményeinek értékeléséhez;

r) 
 
  tanácsadó tevékenység:
a költségvetési szerv vezetője részére nyújtott olyan hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás, amelynek jellegét és hatókörét a belső ellenőrzési vezető és a költségvetési szerv vezetője a megbízáskor közösen írásban vagy szóban határoz meg anélkül, hogy a felelősséget magára vállalná a belső ellenőr;

s) 
 
  utóellenőrzés:
az intézkedések nyomon követése érdekében elrendelt ellenőrzés, amelynek célja, hogy a belső ellenőrzés bizonyosságot szerezzen az elfogadott intézkedések végrehajtásáról, vagy arról a tényről, hogy ha az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzött szervezeti egység vezetője nem, vagy nem az elfogadott intézkedésnek megfelelően hajtja végre az intézkedéseket, továbbá meggyőződni arról, hogy a végrehajtott intézkedésekkel a megállapított kockázat ténylegesen megszűnt vagy a kockázati tűréshatár alá csökkent;

t) 
 
  vizsgálatvezető:
a belső ellenőrzési vezető által kijelölt, az adott ellenőrzés irányításáért felelős személy;

u) 
3
 
  a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet vezetője,

    a) 
  az alapítvány, közalapítvány kezelője, illetve kezelő szervének (szervezetének) elnöke, továbbá – ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv – a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője,

    b) 
  a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója,

    c) 
  a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap Irányító Testületének elnöke,

    d) 
  a Magyar Kármentő Alap Kármentő Bizottságának elnöke,

    e) 
  az
  ua)–ud)
alponton kívüli egyéb jogi személy esetén a vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület vezetője.

3. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere

3. § 
A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő

a) 
kontrollkörnyezet,

b) 
  kockázatkezelési rendszer,

c) 
kontrolltevékenységek,

d) 
információs és kommunikációs rendszer, és

e) 
nyomon követési rendszer (monitoring)

kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.

4. § 
A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek biztosítják, hogy

a) 
a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel,

b) 
az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

c) 
megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan, és

d) 
a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.

5. §  (1) 
  A költségvetési szervek belső kontrollrendszerét az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók megfelelő alkalmazásával kell kialakítani és működtetni.

(2) 
  A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést, kormányzati szintű ellenőrzést végző szervek és a belső ellenőrzési tevékenységet végzők által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.

6. §  (1) 
A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben

a) 
  világos a szervezeti struktúra,

b) 
  egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,

c) 
meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,

d) 
átlátható a humánerőforrás-kezelés.

(2) 
A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) 
A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges, táblázatokkal vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

(4) 
A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét.

(5) 
A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége érvényre juttatni a költségvetési szerv működésében a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi fedhetetlenség értékeit, valamint biztosítani a közérdekek előtérbe helyezését az egyéni érdekekkel szemben.

7. §  (1) 
A költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni.

(2) 
Az (1) bekezdésében előírt tevékenység során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját.

8. §  (1) 
  A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.

(2) 
A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE), különösen az alábbiak vonatkozásában:

a) 
  a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),

b) 
a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága,

c) 
a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése,

d) 
  a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.

(3) 
  Az (2) bekezdés
  a)
,
  c)
és
  d)
pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.

(4) 
A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban a felelősségi körök meghatározásával legalább az alábbiakat szabályozni:

a) 
engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások,

b) 
  a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés,

c) 
  beszámolási eljárások.

9. §  (1) 
A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.

(2) 
  Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

10. § 
  A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

4. Vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszer működéséről

11. §  (1) 
A költségvetési szerv vezetője köteles az 1. melléklet szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét.

(2) 
4
 
  A fejezethez tartozó költségvetési szerv vezetője a nyilatkozatot az éves költségvetési beszámolóval együtt küldi meg az irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv vezetője a tárgyévet követő év április 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek az általa vezetett költségvetési szervre vonatkozó nyilatkozatot és a fejezethez tartozó költségvetési szervekre vonatkozó nyilatkozatok másolatát.

(3) 
Amennyiben a megtett nyilatkozat és a zárszámadással kapcsolatosan elvégzett ellenőrzések eredménye között ellentmondás áll fenn, a költségvetési szerv vezetője az ellentmondás okairól – az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban beszámol az irányító szerv vezetőjének. Az irányító szerv vezetője – amennyiben a beszámolást nem tartja elfogadhatónak – a költségvetési szerv vezetőjét intézkedési terv készítésére kötelezi.

(4) 
  Ha a költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében, vagy a költségvetési szerv átalakul, megszűnik, a távozó vezető, illetve az átalakuló, megszűnő költségvetési szerv vezetője köteles az 1. mellékletet az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek, illetve a jogutód költségvetési szerv vezetőjének átadni, aki azt saját nyilatkozatához mellékeli.

5. A költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témakörében előírt továbbképzési kötelezettsége

12. §  (1) 
A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy – aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője – kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv vezetője köteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.

(2) 
A költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja.

(3) 
Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akiket július 1-je után bíznak meg vezetői feladattal. A tárgyév június 30-a után megbízott, az (1)–(2) bekezdés alapján képzésre kötelezett személyek a kinevezésüket követő évben kötelesek első alkalommal az (1)–(2) bekezdés szerinti képzési kötelezettségüket teljesíteni.

6. Az intézkedési tervvel kapcsolatos előírások külső ellenőrzés esetén

13. §  (1) 
A 13–14. § vonatkozásában külső ellenőrzés az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár, az irányító szerv, illetve a felsorolt szervezetek megbízottjai által végzett ellenőrzés.

(2) 
Az intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a megtett intézkedésekről történő beszámolásért az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett szerv, illetve szervezeti egység vezetője felelős.

(3) 
Az intézkedési terv tartalmára vonatkozóan a 45. § (2) bekezdés rendelkezései irányadóak. Irányító szerv által végzett ellenőrzés esetén az intézkedési terv elkészítésére és egyeztetésére vonatkozóan a 45. §¬ban meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) 
Az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett szerv, illetve szervezeti egység vezetője a külső ellenőrzést végzők részére a külön jogszabályban vagy annak hiányában az általuk meghatározott módon és határidőre számol be az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról.

(5) 
Irányító szerv által végzett ellenőrzés esetén az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetője az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtására, legfeljebb egy alkalommal – a határidő lejártát megelőzően – határidő, illetve feladat módosítást kérhet az ellenőrzést végző költségvetési szerv vezetőjétől. A kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzést végző költségvetési szerv vezetője – a belső ellenőrzési vezető véleményének kikérésével – dönt, és erről tájékoztatja az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetőjét, az ellenőrzött szerv belső ellenőrzési vezetőjét és az ellenőrzést végző szerv belső ellenőrzési vezetőjét is.

14. §  (1) 
  A költségvetési szerv vezetője gondoskodik a külső ellenőrzések koordinációjáról és éves bontásban nyilvántartást vezet a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról a 47. § (2) bekezdése szerinti tartalommal. A költségvetési szerv vezetője ezen feladatot átruházhatja bármely szervezeti egység vezetője részére.

(2) 
  Az irányított költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás alapján a tárgyévet követő év január 31-ig beszámol a fejezetet irányító költségvetési szerv vezetőjének és a fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési vezetőjének.

7. A költségvetési szervek belső ellenőrzése

15. §  (1) 
Az Áht. 70. § (1) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni, emellett köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani.

(2) 
A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.

(3) 
A fejezetet irányító szerv egyes ellenőrzési jogosítványait átruházhatja a középirányító szervre, az annak irányítása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében.

(4) 
  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője egyes ellenőrzési, ellenőrzéshez kapcsolódó eljárási- és nyilvántartási jogosítványait átruházhatja a NAV Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés
  c)
pontjában
és az 1. § (3)–(4) bekezdésben meghatározott szervek vezetőjére.

(5) 
5
 
  A gazdasági szervezettel és 50 főnél nagyobb engedélyezett létszámmal rendelkező központi költségvetési szervek esetén legalább 1 fő belső ellenőrt kell foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazni. Ettől eltérni csak a fejezetet irányító szerv vezetőjének írásos jóváhagyásával lehet.

(6) 
6
 
  A költségvetési szerv belső ellenőrzési egysége írásbeli megállapodás alapján belső ellenőrzési feladatot a költségvetési szerv vezetőjének irányítása alá tartozó költségvetési szervnél is elláthat.

(7) 
Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja

a) 
7
 
  az irányító szerv által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr;

b) 
a társulás által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr.

16. §  (1) 
A belső ellenőrzési vezető jogosult

a) 
ideiglenes kapacitás kiegészítés vagy

b) 
  speciális szakértelem szükségessége esetén

külső szolgáltató bevonására javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének.

(2) 
Ha a költségvetési szerv nem foglalkoztat belső ellenőrt, a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső szolgáltató bevonásával történő megszervezéséről és ellátásáról.

(3) 
8
 
  Amennyiben a belső ellenőrzési tevékenység ellátásába részben vagy egészben külső szolgáltatót vonnak be, a külső szolgáltató minősített adat megismerésére csak abban az esetben jogosult, ha a külső szolgáltató megfelel a jogszabályokban meghatározott minősített adat védelmére vonatkozó előírásoknak.

(4) 
9
 
  A belső ellenőrzési tevékenység (2) bekezdés szerinti megszervezésére vonatkozó írásbeli megállapodásban rendelkezni kell a 22. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek és kötelességek ellátásának módjáról, valamint az alvállalkozó bevonásának lehetőségéről, illetve annak feltételeiről.

(5) 
  Az (1)–(4) bekezdés szerinti megállapodás alapján belső ellenőrzést végző személynek – azon, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező személyek kivételével, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezéseire figyelemmel határon átnyúló szolgáltatás keretében kívánják gyakorolni – meg kell felelnie a 24. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(6) 
10
 
  Az (5) bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha a külső szolgáltató (1) bekezdés szerinti bevonásának indoka olyan speciális szakértelem szükségessége, amellyel a belső ellenőr képzettsége és szakmai tapasztalata ellenére nem rendelkezik, mert ahhoz elengedhetetlen valamely más szakma, szakterület ismerete is.

(7) 
Amennyiben a költségvetési szerv a belső ellenőrzési tevékenység során külső szolgáltatót is igénybe vesz, úgy a költségvetési szerv belső ellenőrei kötelesek a külső szolgáltatóval és a külső szolgáltató által rendelkezésre bocsátott személyekkel együttműködni. A külső szolgáltató vezetője a költségvetési szerv belső ellenőrei felett utasítási joggal nem rendelkezik.

17. §  (1) 
A belső ellenőrzést végző személy munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzési vezető által – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta megfelelő alkalmazásával – kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

(2) 
  A belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza:

a) 
a bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat;

b) 
  a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt;

c) 
a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását;

d) 
az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat;

e) 
  az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését;

f) 
az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást.

(3) 
A belső ellenőrzési vezető és a belső ellenőrök a belső ellenőrzési tevékenységet az államháztartásért felelős miniszter által kiadott etikai kódex figyelembevételével végzik.

(4) 
A belső ellenőrzési vezető köteles a belső ellenőrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább kétévente felülvizsgálni, és a – jogszabályok, módszertani útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt – szükséges módosításokat átvezetni.

8. A szervezeti és funkcionális függetlenség elemei, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások

18. § 
A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.

19. §  (1) 
  A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:

a) 
az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével;

b) 
az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;

c) 
  az ellenőrzési módszerek kiválasztása;

d) 
következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;

e) 
  a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

(2) 
  A belső ellenőr nem vehet részt a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az alábbiakban:

a) 
  a költségvetési szerv működésével kapcsolatos döntések meghozatala, ide nem értve a 21. § (4) bekezdés
  a)
pontjában foglaltakat;

b) 
a költségvetési szerv bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvétel;

c) 
pénzügyi tranzakciók kezdeményezése, vagy jóváhagyása, vagy kötelezettség vállalása, a belső ellenőrzési egységre vonatkozókon kívül;

d) 
a szervezet bármely, nem a belső ellenőrzési egység által alkalmazott munkatársa tevékenységének irányítása, kivéve, ha ezek a munkatársak szakértőként segítik a belső ellenőröket;

e) 
belső szabályzatok elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül;

f) 
intézkedési terv elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül.

(3) 
A belső ellenőrnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie.

(4) 
A belső ellenőrzést végző személy, szervezeti egység vagy szervezet tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.

(5) 
A vizsgálatvezető az ellenőrzési programot szakmai megítélésének megfelelően állítja össze.

(6) 
A belső ellenőr önállóan állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést.

20. §  (1) 
  A belső ellenőr, illetve a belső ellenőrzési vezető tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt bizonyosságot adó tevékenységben, amennyiben

a) 
11
 
  az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója;

b) 
korábban az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység – ide nem értve a belső ellenőrzési egységet – vezetőjének munkáltatói jogköre alá tartozott, a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül;

c) 
  az ellenőrizendő szakterülettel vagy szervezettel közös, illetve kapcsolódó program vagy feladat végrehajtásában közreműködött, a program lezárását, illetve a feladat elvégzését követő egy éven belül;

d) 
az adott bizonyosságot adó tevékenység tárgyilagos lefolytatása tőle egyéb okból nem várható el.

(2) 
A belső ellenőrök olyan folyamatok tekintetében is végezhetnek tanácsadó tevékenységet, ahol korábban felelős szerepük volt. A tanácsadó tevékenység független egy esetleg később elrendelt ellenőrzéstől.

(3) 
Az összeférhetetlenségről a belső ellenőrzési vezető, a belső ellenőrzési egység vezetőjének személyét érintő összeférhetetlenség esetén a költségvetési szerv vezetője, az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 10 napon belül határoz. A döntés meghozataláig az ellenőrt, illetve a belső ellenőrzési egység vezetőjét az összeférhetetlenséggel összefüggésben az adott ellenőrzésben való részvétel alól fel kell menteni.

9. A belső ellenőrzés feladata

21. §  (1) 
A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.

(2) 
  A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata:

a) 
elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

b) 
elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;

c) 
  a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

d) 
nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(3) 
  A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni:

a) 
a szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai;

b) 
a pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése;

c) 
a rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni;

d) 
  a teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg;

e) 
  az informatikai ellenőrzés a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul.

(4) 
  A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen:

a) 
vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével;

b) 
  pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;

c) 
  a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében;

d) 
tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;

e) 
konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében;

f) 
javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően.

(5) 
Fejezetet irányító szerv esetén az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokon túl a belső ellenőrzési szervezeti egység ellátja:

a) 
az irányított szervek belső ellenőrzései tevékenységének szakmai felügyeletét;

b) 
  a fejezeten belüli ellenőrzések koordinációját;

c) 
  a 32. § (5) bekezdésében és az 49. § (4) bekezdésében foglaltakat.

10. A belső ellenőrzési vezető feladata

22. §  (1) 
A belső ellenőrzési vezető feladata:

a) 
a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése;

b) 
a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének – helyi önkormányzatok esetén képviselő-testület – jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése;

c) 
a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása;

d) 
  az ellenőrzések összehangolása;

e) 
amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén az irányító szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására;

f) 
a lezárt ellenőrzési jelentés, illetve annak kivonatának a költségvetési szerv vezetője számára történő megküldése a 43. § (4) bekezdésének megfelelően;

g) 
az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló éves ellenőrzési jelentés 48. §¬ban foglaltak szerinti összeállítása.

(2) 
Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a belső ellenőrzési vezető köteles:

a) 
  gondoskodni arról, hogy érvényesüljenek az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók;

b) 
gondoskodni a belső ellenőrzések nyilvántartásáról, a költségvetési szerv vezetőjének döntésétől függően a külső ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról;

c) 
biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében – a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott – éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról;

d) 
a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni;

e) 
kialakítani és működtetni az 50. §¬ban meghatározott nyilvántartást;

f) 
  a belső ellenőrzési tevékenység során kezelt adatokat illetően betartani az adatvédelmi és minősített adatok védelmére vonatkozó előírásokat, valamint gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzést végzők tevékenységüket ezek figyelembevételével végezzék.

(3) 
A belső ellenőrzési vezető megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik.

(4) 
Fejezetet irányító szerv esetén a belső ellenőrzési vezető felel a 21. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtásáért.

11. Fejezetet irányító szervek belső ellenőrzési vezetőinek kiválasztási eljárása

23. §  (1) 
A fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési vezetőjének kiválasztási eljárásában ki kell kérni az államháztartásért felelős miniszter véleményét.

(2) 
A fejezetet irányító szerv vezetője megküldi a jelölt szakmai önéletrajzát az államháztartásért felelős miniszternek véleményezés céljából.

(3) 
Az államháztartásért felelős miniszter szakmai szempontok figyelembevételével 8 napon belül megküldi megerősítő-, vagy ellenvéleményét a fejezetet irányító szerv vezetőjének.

(4) 
  Minisztériumok esetében a belső ellenőrzési vezető jelölt szakmai önéletrajzát az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének is meg kell küldeni véleményezés céljából.

(5) 
Amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik, a fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési vezetőjét a fejezetet irányító szerv vezetője, minisztériumok esetén a költségvetési szerv vezetője nevezi ki, menti fel, helyezi át.

(6) 
Amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik, a fejezet irányítása alá tartozó szervek esetén a belső ellenőrzési vezetőjét az irányító szerv vezetőjének egyetértésével a költségvetési szerv vezetője nevezi ki, menti fel, helyezi át.

12. A belső ellenőrre vonatkozó általános és szakmai követelmények

24. §  (1) 
12
 
  Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkező személy végezhet.

(2) 
13
 
  A belső ellenőrzési tevékenység ellátásához szükséges engedély szakmai feltételeinek az felel meg, aki legalább két éves ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi, számviteli, vagy az adott költségvetési szerv tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlattal és

a) 
  a következő szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik:

    a) 
  jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaságinformatikus, informatikus közgazdász, igazgatásszervező, közigazgatás-szervező, okleveles közigazgatási szakértő, okleveles közigazgatási menedzser vagy

    b) 
  olyan főiskolai, vagy egyetemi végzettség, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetővé teszi, vagy

b) 
  az
  a)
pontba nem tartozó felsőfokú iskolai végzettséggel és a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

    a) 
  okleveles pénzügyi revizori,

    b) 
  pénzügyi-számviteli szakellenőri,

    c) 
  ellenőrzési szakelőadó,

    d) 
  okleveles könyvvizsgálói,

    e) 
  költségvetési ellenőri,

    f) 
  mérlegképes könyvelői,

    g) 
  a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri (CIA),

    h) 
  az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA),

    i) 
  közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői,

    j) 
  felsőfokú költségvetési, vagy

    k) 
  felsőfokú államháztartási

szakképesítéssel rendelkezik.

(3) 
14
 
Ha a költségvetési szerv belső ellenőrzési szervezeti egységgel rendelkezik, a költségvetési szerv vezetője a felsőfokú iskolai végzettségűeknek felmentést adhat a (2) bekezdésben foglalt szakmai gyakorlati feltétel alól, de ebben az esetben is köteles gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési szervezeti egység rendelkezzen mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges.

(4) 
  Nem lehet vizsgálatvezetőnek kijelölni azt a belső ellenőrt, aki a (2) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat alól felmentést kapott, addig amíg a belső ellenőrzési szervezeti egységnél a hiányzó szakmai gyakorlatot meg nem szerezte.

(5) 
  Költségvetési szervnél belső ellenőrzési vezetőnek az nevezhető ki, aki a (2) bekezdésben foglalt két éves szakmai gyakorlaton túl legalább további három éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) 
Ha a belső ellenőrzési vezető feladatait külső szolgáltató látja el, a feladatot ellátó személynek meg kell felelnie az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(7) 
A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteiket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kétévente kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni.

24/A. § 
15
 (1) 
  A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásához szükséges – és a regisztrációs kérelemhez csatolandó – bizonyítási eszközök az alábbiak:

a) 
  a 24. § (2) bekezdés
  a)
és
  b)
pontjában meghatározott szakirányú és más felsőfokú iskolai végzettséget igazoló oklevél, bizonyítvány másolata,

b) 
  a 24. § (2) bekezdése szerinti legalább kétéves szakmai gyakorlat bemutatását tartalmazó kérelmezői nyilatkozat vagy a 24. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén a szakmai gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum;

c) 
  az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a készpénz befizetési megbízást igazoló szelvényrészének, vagy a kérelmező fizetési számlájának megterhelését tanúsító bizonylatnak a másolata);

d) 
16
 
  büntetlen előéletet igazoló dokumentum.

13. A belső ellenőr jogai és kötelezettségei

a) 
az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére;

b) 
az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, minősített adatot, üzleti és gazdasági titkot tartalmazó iratokba, a közszolgálati alapnyilvántartásba és más dokumentumokba, valamint elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön jogszabályokban meghatározott adatvédelmi és minősített adatok védelmére vonatkozó előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni, illetve visszaadni;

c) 
az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni;

d) 
  az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől a belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával;

e) 
a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni.

26. § 
  A belső ellenőr köteles:

a) 
ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani;

b) 
tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni;

c) 
objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni;

d) 
megállapításait, következtetéseit és javaslatait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani;

e) 
amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek;

f) 
  az ellenőrzési jelentés tervezetet az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjével egyeztetni, ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés aláírását követően a lezárt ellenőrzési jelentést a belső ellenőrzési vezetőnek átadni;

g) 
  ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik;

h) 
az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a belső ellenőrzési vezető útján az ellenőrzött költségvetési szerv vezetőjének jegyzőkönyv alapján átadni;

i) 
az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni;

j) 
a tudomására jutott minősített adatot, üzleti és gazdasági titkot megőrizni;

k) 
  az ellenőrzési tevékenységet a 22. § (1) bekezdés
  a)
pontja szerinti kézikönyvben meghatározott módon megfelelően dokumentálni, az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat – az adatvédelmi és a minősített adatok védelmére vonatkozó előírások betartásával – az ellenőrzés dokumentációjához csatolni.

14. Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogai és kötelezettségei

27. § 
Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője és alkalmazottai jogosultak:

a) 
az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni;

b) 
az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra a 42. és a 43. § szerint észrevételeket tenni, és az észrevételekre választ kapni.

28. § 
  Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője és alkalmazottai kötelesek:

a) 
  az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni;

b) 
  az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti dokumentumokat – másolat és jegyzőkönyv ellenében – az ellenőrnek a megadott határidőre átadni;

c) 
  a saját hatáskörébe tartozóan az ellenőrzés megállapításai, és javaslatai alapján a végrehajtásért felelősöket és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani, arról a költségvetési szerv vezetőjét és a belső ellenőrzési vezetőt tájékoztatni;

Beiktatta: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 64. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.
Beiktatta: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 65. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 66. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 66. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
Megállapította: 414/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.
Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2013. VII. 12-től.
10 Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2013. VII. 12-től.
11 Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
12 Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
13 Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
14 Megállapította: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
15 Beiktatta: 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2013. VII. 12-től.
16 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 67. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
17 Hatályon kívül helyezte: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.