Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
 
Magyar Közlöny
2011/166. XII. 31.
Időállapot
keresés dátuma:2014.08.20.

Időállapot összehasonlítása
Összehasonlítás
Paragrafus keresése
 
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-00000A1100368KOR_20140701_001
WKHU-QJ-XML-00000A1100368KOR
1

20. § 
1
 
A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját tulajdonnal nem rendelkezhetnek.

21. §  (1) 
A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) 
A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot.

(3) 
A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. és 12. §, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. § 
A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

23. §  (1) 
A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján dönt.
2
 

(2) 
Az előterjesztésben nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján az igényelt közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre, a tartalékot visszatérítési kötelezettséggel igénylik-e, továbbá tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről.

(3) 
3
 
Visszatérítési kötelezettséggel igényelt tartalék esetén az előterjesztésben meg kell jelölni a visszatérítés tervezett időpontját.

(4) 
A Kormány egyedi határozatában fel kell tüntetni

a) 
  a tartalék biztosításának célját, az elszámolás időpontját,

b) 
  az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét, és

c) 
4
 
  az esetleges visszatérítési kötelezettséget és a visszatérítés időpontját.

(5) 
  A Kormány egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.

(6) 
A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel átcsoportosított előirányzat visszatérülését, valamint a bármely címen átcsoportosított előirányzat fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.
5
 

24. §  (1) 
A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni

a) 
6
 
a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,

b) 
  a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen

    a) 
a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként,

felújításonként,

    a) 
  a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,

    c) 
az általános és céltartalékot, és

    d) 
elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

(2) 
7
 
A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.

(3) 
8
 
A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. A helyi önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó részében kell bemutatni.

(4) 
9
 
A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy társulással a 10. § (1) bekezdés
  b)
pontja szerinti megállapodást kötött.

26. §  (1) 
11
 
A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze.

(2) 
A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia.

(3) 
A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

27. §  (1) 
A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.

(2) 
13
 
A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

28. § 
Az Áht. 24. § (4) bekezdés
  c)
pontja
szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

a) 
az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,

b) 
a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,

c) 
a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,

d) 
a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és

e) 
  az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

29. §  (1) 
A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26–28. §¬ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.

(2) 
14
 
  Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §¬t és a 26–28. §¬t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 27. §¬a szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.

(3) 
15
 
  A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §¬t és a 26–28. §¬t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervet és annak vezetőjét kell érteni.

30. § 
16
 (1) 
  A fejezetet irányító szerv vezetője a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően haladéktalanul felülvizsgálja az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti rendeletet, szabályzatot. A rendelet, szabályzat módosítását úgy kell végrehajtani, hogy az január 15-éig hatályba lépjen.

(2) 
  Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.

31. § 
17
 (1) 
  Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekről, a központi és fejezeti kezelésű előirányzatokról, az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól a költségvetési évet megelőző év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény – ha annak elfogadására e határidőt megelőző hetedik napig nem került sor az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata – alapján előzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni.

(2) 
  A végleges kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig kell elkészíteni és – ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles – megküldeni a Kincstárnak.

(3) 
  Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és – ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles – megküldeni a Kincstárnak.

(4) 
  Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el.

(5) 
  Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését azok kezelő szerve készíti el.

(6) 
  A központi kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a fejezetet irányító szerv – ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár – készíti el. A Kincstár által készített kincstári költségvetéshez az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.

32. §  (1) 
18
 
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerv útján – küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig.

(2) 
A fejezetet irányító szerv a megküldött elemi költségvetést felülvizsgálja és dönt annak jóváhagyásáról.

(3) 
A jóváhagyott elemi költségvetésekről a fejezetet irányító szerv a költségvetési év február 28-áig – év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül – adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(4) 
A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(5) 
19
 
  Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(6) 
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltatnak a Kincstárnak.

(7) 
20
 
  A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését azok kincstári költségvetése elkészítéséért felelős szerv készíti el, és arról – ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles – a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.

33. §  (1) 
  Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).

(2) 
21
 
  A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 27. §¬a szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetését a Kincstár tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek.

33/A. § 
22
 
  Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés
  a)
pont
  aa)
alpontja
szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat, valamint
  ac)
és
  ad)
alpontja
szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza.

[Az Áht. 29. § (1) és (2) bekezdéséhez]
23
 

33/B. § 
24
 (1) 
Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv március 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget.

(2) 
  Az (1) bekezdés szerinti szakmai és költségvetési tervben részletesen indokolni kell, ha az adott költségvetési év vonatkozásában a tervezett bevételi vagy kiadási főösszeg eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegektől.

(3) 
  A fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó, az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján kiadott kormányhatározatban megállapított bevételi és kiadási főösszeget a kormányhatározat közzétételétől számított harminc napon belül a fejezetre vonatkozó kiadási és bevételi előirányzatokra lebontja, és erről tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

34. §  (1) 
25
 
Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított előirányzatain felüli források évközi biztosítása – a (2) és (2b) bekezdésben foglaltak kivételével – előirányzat-átcsoportosítással történik.

(2) 
26
 
  Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni

a) 
  az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok végleges felhasználását,

b) 
27
 
  az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben nem az egységes rovatrend B816. Központi, irányító szervi támogatás rovaton elszámolandó bevétel, és

c) 
  az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.

  (2a)
28
  Ha egyedi határozat a (2) bekezdés
  a)
pontja szerinti előirányzatok vagy a (2) bekezdés
  b)
pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani.

  (2b)
29
  Előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással teljesíthető a választások lebonyolítására és előkészítésére szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból a választások lebonyolításában közreműködő költségvetési szervek ezzel összefüggő kiadásai pénzügyi fedezetének biztosítása.

(3) 
Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy – ha jogszabály azt megengedi – készpénzes fizetéssel kell teljesíteni.

34/A. § 
30
 
  Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

35. §  (1) 
31
 
  A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain megtervezett eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(2) 
Ha az (1) bekezdés szerinti többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az (1) bekezdés szerinti bevételi előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(3) 
A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.

(4) 
  A fejezet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy – ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért – azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött.

(5) 
  Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel – a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő – felhasználásával egyetért.

(6) 
  Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.

(7) 
Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti.

(8) 
A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába –, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni.

(9) 
  Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást.

(10) 
Az (1), és az (5)–(9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

36. §  (1) 
32
 
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási előirányzatokat a 34/A. § szerinti bevételi előirányzatok – az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő – növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.

(2) 
  A költségvetési szerv egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatainak előirányzatai
33
 

a) 
a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel,

b) 
34
 
a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,

c) 
35
 

d) 
a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból

növelhető.

(3) 
A (2) bekezdés
  c)
és
  d)
pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés
  a)
pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.

(4) 
36
 
  A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a 34/A. § szerinti bevételi előirányzatok – az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő – növelésével egyidejűleg, a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig, valamint a 35. § szerinti jóváhagyott többletbevétellel megemelheti.

37. §  (1) 
Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli.

(2) 
Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően – a Kincstár által megállapított formában – be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni.

(3) 
  Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére a folyósítás engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. A megnyitott előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál.

38. § 
A Kormány hatáskörében elrendelt előirányzat-átcsoportosításhoz a határozat mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.

40. § 
38
 
Ha a fejezetet irányító szerv év közben előre nem tervezett, az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolandó bevételhez jut, és a fejezeti kezelésű előirányzatok között a bevétellel azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra, új fejezeti kezelésű előirányzatot hozhat létre.

41. §  (1) 
39
 
Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv (2) bekezdés szerinti rovatokon elszámolandó kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.

(2) 
40
 
  Az Áht. 33. § (3)–(6) bekezdése szerinti átcsoportosítás során nem megengedett az átcsoportosított összegnek az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatokon elszámolandó felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével.

(3) 
Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás esetén, ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.

(4) 
Az Áht. 33. § (2)–(7) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

[Az Áht. 34. § (3) bekezdéséhez]
41
 

42. § 
Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.

43. § 
42
 (1) 
  A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) 
  A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(3) 
  Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatai előirányzatai csak az irányító szerv – a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter – engedélyével növelhetők. Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter az engedélyt akkor adja meg, ha az átcsoportosítás

a) 
  az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges, vagy

b) 
  az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai előirányzatai terhére történik abból a célból, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el.

(4) 
  Az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat előirányzata csak a K1. Személyi juttatások rovatai előirányzatai terhére növelhető.

(5) 
  A központi kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

43/A. § 
43
 (1) 
44
 
A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult.

(2) 
A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat.

(3) 
45
 
  A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az elemi költségvetés jóváhagyására jogosult személy, vagy az általa írásban kijelölt, az Áht. 27. §¬a szerinti szerv állományába tartozó személy jogosult.

44. §  (1) 
  A 43. § (1) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(2) 
  A 43. § (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

45. §  (1) 
46
 
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás – a Kbt. 40. § (3) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás kivételével –, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.

(2) 
  Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani.

(3) 
  Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(4) 
  A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja.

46. §  (1) 
A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.

(2) 
A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén

a) 
a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év,

b) 
a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év

kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.

(3) 
47
 
A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor.

(4) 
Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)–(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni.

47. § 
A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére kizárólag a költségvetési évben, az adott költségvetési évre szóló teljesítéssel vállalható kötelezettség.

48. §  (1) 
  Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget a fejezetet irányító szerv – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter – előzetes engedélyével vállalhat, ha a kötelezettségvállalás összegének

a) 
költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában a módosított kiadási előirányzatok 10%-át, vagy

b) 
egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három év bármelyikében az Áht. 36. § (4) bekezdése szerint adott évre vállalható kötelezettségek 5%-át

eléri vagy meghaladja.

(2) 
48
 
  Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy a fejezetet irányító szerv engedélyét kérni

a) 
  az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások, és K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovatain megtervezett előirányzatok felhasználása során, ide nem értve a K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások rovat előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és

b) 
  az egységes rovatrend K331. Közüzemi díjak rovaton megtervezett előirányzat felhasználása során.

49. § 
Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely

a) 
az Áht. 32. §
  a)
és
  d)
pontja
szerinti előirányzatok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne,

b) 
célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy

c) 
esetén nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege.

50. §  (1) 
  A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

a) 
a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,

b) 
a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

c) 
a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és

d) 
  a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.

  (1a)
49
  Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti okiratnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.

(2) 
50
 
Az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha

a) 
azt jogszabály nem zárja ki,

b) 
  a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és

c) 
törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

51. §  (1) 
51
 
  Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.

(2) 
A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

52. §  (1) 
52
 
Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel –

a) 
a költségvetési szerv,

b) 
53
 
a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a 9. § (8) bekezdése szerinti esetben ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei szakigazgatási szervét vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szervét is, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és

c) 
54
 
a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács

[az
  a)–c)
pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az
  a)
és
  b)
pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott, a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a
  c)
pont szerinti esetben a (6)–(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.

(2) 
Az (1) bekezdés alkalmazásában az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés
  b)
és
  c)
pontjában
és 10. §¬ában meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.

(3) 
55
 
  Az (1) bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés
  c)
pontjában
és 1. § (3), (4) és (4a) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.

(4) 
  A kötelezettséget vállaló szerv vezetője kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét, továbbá – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a kormánybiztost és a miniszteri biztost.

(5) 
Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.

(6) 
A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.

  (6a)
56
  Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.

(7) 
A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

(8) 
57
 
A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban felhatalmazott tagja vállalhat kötelezettséget.

Megállapította: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. III. 31-től.
10 Hatályon kívül helyezte: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) 6. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
14 Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
15 Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
16 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.
17 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
19 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.
20 Beiktatta: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
21 Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
22 Beiktatta: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
23 Beiktatta: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
24 Beiktatta: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
26 Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.
27 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
28 Beiktatta: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.
29 Beiktatta: 64/2014. (III. 13.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2014. III. 16-tól.
30 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
35 Hatályon kívül helyezte: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (1) 2. Hatálytalan: 2013. III. 12-től.
37 Hatályon kívül helyezte: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) 8. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.
41 Megállapította: 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
42 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
43 Beiktatta: 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2012. III. 31-től.
45 Beiktatta: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
48 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
49 Megállapította: 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2014. II. 7-től.
51 Megállapította: 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
56 Megállapította: 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 27. §. Hatályos: 2013. III. 12-től.