Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
 
Magyar Közlöny
2002/150. XII. 5.
Gazdasági Közlöny
2003/1. I. 15.
Környezetvédelmi Értesítő
2003/1. I. 31.
Közlekedési Értesítő
2002/13. XII. 30.
Időállapot
keresés dátuma:2014.07.28.

Időállapot összehasonlítása
Összehasonlítás
Paragrafus keresése
 
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-00000A0200027GKM_20120104_000
WKHU-QJ-XML-00000A0200027GKM
0

27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet

a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §¬a (2) bekezdésének
  j)
pontjában
kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § 
A rendelet hatálya a vízi úttá nyilvánított felszíni vizeken
1
  a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekre, valamint e jelek létesítésére, üzemeltetésére, módosítására és megszüntetésére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

a) 
  vízi közlekedés irányítása:
az a tevékenység és eszközrendszer, amely a tiltó, kötelező, korlátozó, tájékoztató, figyelmeztető és kiegészítő jelzésekkel, eszközökkel, valamint a radarhajózás kiegészítő jelzéseivel meghatározza a vízi közlekedés rendjét, és tájékoztat a hajózás biztonságát befolyásoló körülményekről, valamint veszélyeztető akadályokról,

b) 
  kitűzési terv:
a hajóút megjelölésére szolgáló jelek elhelyezésének terve,

c) 
  vízi közlekedés rendjének szabályozási terve (a továbbiakban: szabályozási terv):
a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek elhelyezésének terve,

d) 
  üzemeltető:
aki a jel kihelyezéséről gondoskodni köteles,

e) 
  laterális kitűzési rendszer:
a hajóút szélein történő kitűzés,

f) 
  kardinális kitűzési rendszer:
az égtájakhoz viszonyítottan elhelyezett kitűző jelek rendszere,

g) 
  általános rend alapján történő kitűzés:
a téli kitűzés feltételeinek megszűnésekor végrehajtott kitűzés,

h) 
  kisvízi kitűzés:
az a kitűzés, amelyet a hajózási kisvízszintnél (HKV)
2
  alacsonyabb vízszinteknél, valamint akkor kell végrehajtani, ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre,

i) 
  téli kitűzés:
a kitűzési tervben meghatározott feltételek meglétekor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, továbbá folyók esetén mellékági jegesedéskor is végrehajtott kitűzés, amelyet a másodlagos jégzajlást követő legfeljebb ötödik munkanapig kell fenntartani,

j) 
3
 
 
  nagyvízi kitűzés:
az a kitűzés, amelyet a hajózási nagyvízszintnél (HNV) magasabb vízszinteknél kell végrehajtani.

3. §  (1) 
Vízi úton a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére az e rendeletben megállapított jelek alkalmazhatók.

(2) 
4
 
Aki a jel észlelhetőségének, működésének, felismerhetőségének, üzemképességének vízi közlekedést befolyásoló kedvezőtlen megváltozását vagy a jel hiányát tapasztalja, köteles azt bejelenteni az illetékes hajózási hatóságnak, az illetékes vízügyi igazgatóságnak vagy a vízi rendészet illetékes rendőri szervének. A bejelentés teljesíthető a meghirdetett nautikai információs rádióállomásoknál is.

(3) 
5
 
  Az alkalmazható irányító jeleket, továbbá az ezeket kiegészítő egyéb jelzéseket és azok műszaki jellemzőit a rendelet 1., valamint 3. számú melléklete tartalmazza. Az 1. számú melléklet E.5.4-E.5.15 pontjai szerinti jeleket a kihelyezett jel cseréje és új telepítés esetén kell alkalmazni.

(4) 
A jellel, illetve jelek kihelyezésével kialakított forgalomszabályozásnak biztosítania kell az áttekinthetőséget, a forgalombiztonságot és a végrehajthatóságot.

A VÍZI KÖZLEKEDÉS IRÁNYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ JELEK

Tervezési és létesítési engedélyezési eljárás

4. §  (1) 
6
 
  A víziközlekedés irányítására szolgáló jelekkel kapcsolatban a hajózási hatóság jár el.

(2) 
7
 

(3) 
8
 
  A hajózási hatóság a szabályozási tervet a tárgyév január 15. napjáig, az évközi tervmódosítást a módosítást követő öt munkanapon belül küldi meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek (a továbbiakban: vízügyi hatóság), a vízügyi igazgatási szervnek, valamint a víziút fenntartójának.

(4) 
9
 
Külön jogszabály alapján engedélyezhető olyan irányító jel alkalmazása is, amely valamely nyomvonalas létesítménynél, vízi közlekedést befolyásoló tárgynál, vagy vízen végzett tevékenység során a vízi közlekedés biztonsága érdekében szükséges.

(5) 
10
 
Az irányító jel tervének mellékleteként a következőket kell három példányban benyújtani az engedélyező hajózási hatósághoz:

a) 
az irányító jel kihelyezésének céljára, illetve rendeltetésére vonatkozó leírás,

b) 
a jel elhelyezésének és technikai kivitelezésének terve,

c) 
a jel műszaki leírása, vagy az azt meghatározó jogszabályhelyre történő hivatkozás,

d) 
a jel megvilágításának terve, ha azt jogszabály vagy az engedélyező hajózási hatóság előírja,

e) 
a jelen elhelyezendő azonosító tábla felirata.

(6) 
11
 
A kérelemnek a kérelmező telefon-, illetve telefaxszámát is tartalmaznia kell.

(7) 
A kérelemhez csatolni kell az eljárási díj befizetésének igazolását is.

(8) 
12
 
A vízügyi hatóság a szabályozási tervet tárgyév január 31. napjáig beépíti a jóváhagyásra előkészített hajóút kitűzési tervbe.

(9) 
A (3) bekezdésben meghatározott jel kihelyezéséről a vízi közlekedés résztvevőit az engedélyes hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény kezdeményezésével tájékoztatja. Az engedélyes tájékoztatási kötelezettsége teljesül akkor is, ha a tájékoztatás a kihelyezést szükségessé tevő eljárásról szóló hirdetmény, illetve az eljárásról szóló közlemény részeként jelenik meg.

(10) 
Az irányító jel megszüntetésére akkor kerül sor, ha szükségtelenné válik.

(11) 
Az engedélyben foglalt körülmények megváltozása esetén az irányító jelek kihelyezését, illetve a szabályozási tervet módosítani szükséges.

(12) 
A megszüntetett vagy áthelyezett jel felhagyott helyét rendezett állapotban kell hátrahagyni.

(13) 
A megszüntetett jelet a szabályozási terv elfogadását követően, illetve kérelemre megszüntetésre kerülő jelnél a határozat jogerőre emelkedését követően, el kell távolítania a kihelyezőnek vagy jogutódjának, kivéve, ha a hajózási hatóság más határidőt állapít meg.

Üzemeltetési engedélyezési eljárás

5. §  (1) 
A létesítési engedély alapján kihelyezett jel üzemeltetéséhez szükséges engedély (üzemeltetési engedély) iránti kérelemhez csatolni kell:

a) 
a folyamatos üzemeltetés feltételeinek és a jelzések karbantartási módjának leírását,

b) 
a jel fenntartási terve és a tervezett üzemeltető nyilatkozatát a rendeletben meghatározott üzemeltetői kötelezettségek vállalásáról, vagy az üzemeltetői szerződést be kell mutatni,

c) 
13
 
a használatbavételi vizsgálatra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(2) 
Az üzemeltetés akkor engedélyezhető, ha a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések a létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégítik.

(3) 
14
 
Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos.

(4) 
15
 
Ha az ellenőrző hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követően az engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, intézkedik a megfelelő állapot helyreállítása iránt vagy az engedélyt visszavonja.

(5) 
16
 
  A víziúttá nyilvánított felszíni vizeken a kitűzést – az időszakos kihelyezés kivételével – a téli kitűzés jeleinek bevonásától a téli kitűzés jeleinek következő kihelyezéséig folyamatosan, éjszaka és nappal fenn kell tartani.

(6) 
17
 
  Nagyvízi kitűzésnél a jelek megrongálódásának elkerülése érdekében az általános rend szerinti kitűzésnek a hajóút széleit jelző jelei azonos színű és alakú karókkal vagy úszókkal helyettesíthetők.

Fennmaradási engedélyezési eljárás
18
 

5/A. § 
19
 (1) 
20
 
Ha a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a hajózási hatóság arra – az üzemeltető kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak. A fennmaradási engedély megadásáról, illetve megtagadásáról szóló határozatát a hajózási hatóság közli a vízügyi hatósággal és a víziút fenntartójával.

(2) 
  A fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által megállapított határidőn belül elhárítható.

(3) 
  A hajózási hatóság a hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni ellenőrzés során a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 60 napon belül tisztázza a tényállást, amelynek keretében
21
 

a) 
  megvizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,

b) 
22
 
  a feltételek megléte esetén értesíti az üzemeltetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 30 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel,

c) 
23
 

(4) 
  Ha az üzemeltető a (3) bekezdés
  b)
pontja szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, a hajózási hatóság a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jel eltávolítását rendeli el.

(5) 
  A fennmaradási engedély egyben a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelre vonatkozó üzemeltetési engedély is, ha ennek feltételei fennállnak.

(6) 
  A víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelet az engedélyesnek

a) 
24
 
  az engedély időbeli hatályának elteltével 8 napon belül, illetőleg az engedély visszavonásáról szóló határozatban megállapított határidőig,

b) 
  ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítette, az engedélyben az átalakításra megállapított határidőtől számított 8 napon belül,

c) 
  ha a szabálytalanul létesített jel a hajózás biztonságát veszélyezteti, az erről hozott határozatban megállapított határidőig

kártalanítási igény nélkül le kell bontania

(7) 
Ha a szabálytalanul létesített víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelre fennmaradási engedély nem adható, illetve az üzemeltető nem kéri fennmaradási engedély kiadását, a hajózási hatóság elrendeli

a) 
  a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy

b) 
  ha a jel fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a jel 8 napon belüli kártalanítási igény nélküli eltávolítását.

6. §  (1) 
Az irányító jelek kihelyezése a vízi út fenntartójának feladata.

(2) 
Ha olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték és egyebek) összefüggésben kerül irányító jel kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a vízi út fenntartója, akkor a jel kihelyezése a létesítmény tulajdonosának kötelezettsége.

(3) 
A hajózási hatóság által elkészített szabályozási tervbe újként felvett jelet, illetve jeleket az adott év április 15. napjáig kell kihelyezni. Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére a hajózási hatóság esetenként állapítja meg a határidőt.

(4) 
25
 

(5) 
A jel kihelyezését eltűrni köteles ingatlan tulajdonosát külön jogszabály
26
  alapján kártalanítás illeti meg.

(6) 
Természeti területen és védett természeti területen
27
  irányító jel csak a növényzet károsodása nélkül helyezhető el.

7. §  (1) 
28
 
A kérelemre induló eljárás keretében kihelyezett irányító jelet az engedélyes, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala rendelkezése alapján kihelyezett jelet a vízügyi igazgatási szerv üzemelteti.

(2) 
A jelen elhelyezett adattáblán feltüntetett adatok valódiságát folyamatosan fenn kell tartani.

(3) 
A jel karbantartásra történő bevonása csak azonos jellel történő pótlása mellett végezhető.

(4) 
Ha a jelet sérülés éri, vagy az eltűnik a jel haladéktalan pótlásának, illetve helyreállításának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.

(5) 
A jel üzemeltetője gondoskodik arról, hogy változó vízállású vízi úton az úszó irányító jel a hajóút valós helyzetét mutassa.

8. §  (1) 
29
 
A jel meglétét, működőképességét, láthatóságát a hajózási hatóság, a vízügyi hatóság, illetve a vízi rendészet illetékes rendőri szerve ellenőrzi.

(2) 
Ha a hatóság a tervtől eltérést tapasztal, akkor annak megszüntetésére az üzemeltetőt felszólítja.

A HAJÓÚT KITŰZÉSÉRE SZOLGÁLÓ JELEK

9. §  (1) 
A hajóutakat a folyókon és csatornákon laterális, a tavakon kardinális rendszerben kell kitűzni.

(2) 
A hajóutat a 2. számú mellékletben meghatározott jelekkel kell kitűzni.

(3) 
A kitűzést

a) 
változó vízállású folyószakasz esetén általános, kisvízi, nagyvízi és téli,

b) 
egyéb vízterületen általános és téli

kitűzési rend szerint kell végezni.

Tervezés és létesítési engedélyezési eljárás

10. §  (1) 
Hajóút kitűzése esetén kitűzési tervet kell készíteni.

(2) 
A kitűzési terv engedélyezéséhez a vízi út fenntartója a következő tartalmú tervet köteles benyújtani a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez:
30
 

a) 
a 9. § (3) bekezdésében meghatározott rendek közti átállás feltételeinek meghatározása,

b) 
a kitűző jelek jegyzéke, amely tartalmazza a jelek azonosítóját, folyón folyamkilométer szerint megjelölt helyét, illetve tavon a jel koordinátáit,

c) 
a vízterület mederfelvételének térképi rajza,

d) 
vízi úton található létesítmények és hajózási akadályok jegyzéke, amely tartalmazza a létesítmények, illetve hajózási akadályok jellemző adatait,

e) 
vízi úton található létesítmények nézeti rajza adataik ábrázolásával, amelyen a kitűző és a hajózást irányító jelek is feltüntetésre kerülnek,

f) 
a kitűző jelek helyszínrajza a mederfelvételt tartalmazó térképen a HKV-nek megfelelő vízállásnál.

(3) 
A kitűzési tervet a tárgyév január 31. napjáig — a szabályozási tervvel összevontan — a vízi út fenntartója készíti el.

(4) 
Határvizeken hajóút kitűzési tervére a (3) bekezdésben foglaltak tekintetében az illetékes határvízi bizottság döntésének megfelelő határidőket kell alkalmazni.

(5) 
A kitűzés módosítása esetén a kitűzési terv készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) 
A vízi út, illetve a létesítmény fenntartója köteles napra kész kitűzési tervet vezetni, amelyen fel kell tüntetni a jóváhagyott kitűzési tervhez képest végzett módosításokat.

(7) 
31
 
A kitűzési tervben szereplő jel bevonása a kitűzési terv módosítása mellett történik. A bevonásról az engedélyező hatóság dönt.

(8) 
A terv engedélyese a kitűzési terv módosításáról köteles a hajózási hatóságot értesíteni. A hajózási hatóság a vízi közlekedés résztvevőit tájékoztatja a változásról.

Üzemeltetési engedélyezési eljárás

11. §  (1) 
Az üzemeltető köteles a vízi utat a kitűzési tervnek megfelelően kitűzni és a hajózási hatóságnak írásban nyilatkozni arról, hogy a kitűzést a kitűzési terv alapján végezte.

(2) 
Az üzemeltetési engedélyezési eljárás az üzemeltető kérelmére indul.

(3) 
32
 
Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos.

(4) 
33
 
Ha az ellenőrző hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követően az engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, az engedélyt visszavonja, vagy kezdeményezi az engedély visszavonását.

12. §  (1) 
A kitűző jel kihelyezéséről

a) 
34
 
állami tulajdonú vízi úton és a szükségkikötőhöz tartozó vízterületen a vízügyi igazgatási szerv,

b) 
kikötőhöz csatlakozó és a kikötő vízterületén — a szükségkikötő kivételével — a kikötő üzemben tartója, több üzemeltető esetén az üzembentartók együttesen,

c) 
egyéb vízterületen a kitűzési terv engedélyese

köteles intézkedni.

(2) 
35
 
A kitűzési terv — korábbi tervben nem szereplő, illetve módosított — jeleinek ki-, illetve áthelyezéséről a vízügyi igazgatási szerv tárgyév április 15. napjáig a kikötő üzemeltetője és az egyéb vízterületen a terv engedélyese az engedélyben meghatározott időpontig köteles gondoskodni.

(3) 
36
 
Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére az engedélyező a hajózási hatóság véleménye figyelembevételével esetenként állapít meg határidőt.

13. §  (1) 
A jelet a kihelyezésre kötelezett üzemelteti.

(2) 
Az időszakos kihelyezést a mederviszonyoktól, illetőleg a hajózás biztonsági előírásaitól függően kell alkalmazni.

(3) 
Ha a jelet sérülés éri vagy az eltűnik, a jel kijavításának, illetve haladéktalan pótlásának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.

(4) 
A változó vízállású vízi úton az úszó jelet — a kitűzési tervben meghatározottak szerint — a hajóút mindenkori helyzetének megfelelően kell áthelyezni. Az úszó jel — kizárólag vízállásváltozás és ezzel összefüggően a hajóút határainak változása miatt — szükséges áthelyezésről a kitűzésért felelős személy dönt.

(5) 
Ha az áthelyezés a vízi közlekedés biztonsága érdekében nem halasztható, akkor a jel üzemeltetéséért felelős köteles azonnal intézkedni. A tájékoztatásról a hajózási hatóság útján hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény formájában a jel üzemeltetéséért felelős köteles gondoskodni.

(6) 
A jel üzemképességét és megfelelő helyzetét az üzemeltető köteles rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén helyreállításáról gondoskodni. Folyóknál a kitűzési tervben meghatározottak szerint, mellékági jegesedéskor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor a hajóút téli kitűzését a következő szabályok szerint kell végezni:

a) 
az átálláskor a világító bójákat radarbójára kell cserélni, valamint az időszakos bójákat be kell vonni,

b) 
határszakaszon az illetékes határvízi bizottság által elfogadott eljárási rend szerint kell eljárni,

c) 
a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül kell végrehajtani.

(7) 
Tavak, állóvizű csatornák és zárt medencés kikötők vízterületén az úszó jelek általánosról téli kitűzésre átállítását a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, illetőleg a kitűzési tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani a következőképpen:

a) 
az átálláskor az úszó jeleket be kell vonni,

b) 
a parti kitűző jelek fényeinek üzemeltetését a kitűzési tervben megállapított időszakban kell biztosítani,

c) 
a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül végre kell hajtani.

(8) 
A változó vízállású vízi út kitűzésének általánosról kisvízire történő átállítása esetén:

a) 
HKV-nél alacsonyabb vízszinteknél, valamint ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre, az általános kitűzésről át kell állni a kitűzési tervben meghatározott kisvízi kitűzésre,

b) 
a kisvízi kitűzés jeleit folyamatosan — külön bejelentés nélkül — a hajóút határára kell helyezni,

c) 
ha az előírt vízmélység a kétirányú hajózáshoz szükséges szélességben nem biztosítható, akkor találkozási tilalmat kell elrendelni, a hajóút vízi útosztályában
37
  meghatározott minimális hajószélesség figyelembevételével.

14. §  (1) 
A kitűzésért felelős a módosításokat is tartalmazó tervet a hajózási hatóságnak és a vízi rendészet rendőri szervének kérésére köteles bemutatni, valamint a hatóság megkeresésére arról hiteles másolatot kiadni.

(2) 
38
 
A kitűzési terv végrehajtását a vízügyi hatóság — a vízügyi igazgatási szerv közreműködésével —, valamint a hajózási hatóság ellenőrzi, továbbá arról adatot gyűjt.

(3) 
Az üzemeltető köteles a felszólításnak haladéktalanul eleget tenni és vizsgálni az eltérés okát, amelyről az engedélyezőnek jelentést készít.

(4) 
39
 

TÁJÉKOZTATÁS, ADATKÖZLÉS

Adatközlési kötelezettség, adatformátum és felelősség

15. §  (1) 
A vízi utak kitűző és irányító, valamint a tájékoztató jeleinek és a vízállásjelentésnek az adatai közérdekű adatok.

(2) 
A jelekre vonatkozó közérdekű adatok kiszolgáltatásáért a kitűző, illetve az irányító jelek üzemeltetője felel.

(3) 
A kitűzési terv és a szabályozási terv engedélyezője a II. és III. fejezetben meghatározottakon kívül köteles biztosítani a terv betekinthetőségét, és kérelemre arról 30 napon belül költségtérítés ellenében másolatot kiadni. Hatóságok részére a másolat térítésmentes.

Záró és átmeneti rendelkezések

16. §  (1) 
Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — 2002. december 15. napján lép hatályba.

(2) 
E rendelet 15. §¬ának (3) bekezdése 2003. augusztus 1. napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelethez

A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kialakítása, méretei

1. 
  Fogalommeghatározások

— A hajóúttal párhuzamos elhelyezés: a jel táblájának felülete párhuzamos a hajóút tengelyével.

— Merőleges a hajóútra: a jel táblájának felülete merőleges a hajóút tengelyére.

2. 
 
  Jelek elhelyezése

— A mindkét irányú hajózásra vonatkozó jelet úgy kell elhelyezni, hogy az a hajóúttal párhuzamos legyen. Szükség esetén ettől legfeljebb 10°-kal szabad eltérni, vagy a kétirányú láthatóság érdekében két egymás mellett 90—130°-ra elhelyezett táblát kell elhelyezni.

— Ha a jel csak az egyik irányba haladókra tartalmaz rendelkezést, akkor azt a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni. Szükség esetén ez legfeljebb 60°-ig csökkenthető.

— Ideiglenesnek tekintendő az a jel, amely vízi vagy vízközeli munkák, vagy egyéb okok miatt korlátozott ideig kerülnek kihelyezésre.

3. 
 
  Egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírások

Az egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírásokat a jelet tartalmazó tervlap tartalmazza. Az e mellékletben ábrázolt méretek centiméterben kerültek megjelölésre és a
  2. számú melléklet
1. rész 2. pontjában az 1000 méteres szemlélési távolságra megállapított (általános) méreteket tartalmazzák. Ezeket a méreteket a szemlélési távolság szerint arányosan kell növelni, illetve csökkenteni.

A jelek tábláin — a jobb láthatóság érdekében az ábrák szerint — fehér keretet kell alkalmazni.

4. 
 
  A jelek műszaki jellemzői

— A jeleket olyan anyagokból kell készíteni és módon kell kialakítani, hogy a környezeti és időjárási hatásoknak ellenálljanak, és olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely a jelek folyamatos üzemelését biztosítja.

— Az irányító jel láthatóságát a vízen közlekedők számára annak megfelelő elhelyezésével és kialakításával kell biztosítani, azaz

(a) a jelet a hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV) feletti kellő magasságban kell elhelyezni, illetve egyes vízi utakra a hajózási hatóság meghatározott magasságot is előírhat,

(b) biztosítani kell a jel láthatóságát mindaddig, amíg a hajónak a jellel közvetített utasítás betartásához az adott jelre szüksége van,

(c) a jel fényvisszaverő képességének biztosítania kell a jel legalább 1000 méter távolságból való jó láthatóságát,

(d) a jel mérete a 2. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint növelhető,

(e) az úszó testen elhelyezett irányító jel láthatóságára a kitűző jelnél meghatározott szabályokat kell kiegészítésül alkalmazni.

 
  A.1

 

— A jel jelentése: áthaladni tilos;

— parton alkalmazva a hajóútra merőlegesen, a híd alatti áthajózás tiltásakor a hídnyílás közepében helyezendő el;

— éjszaka a táblát meg kell világítani vagy megfelelő (A.1) fényekkel kell helyettesíteni;

— rövid idejű ideiglenes áthaladási tilalom esetén vörös lobogó, illetve fény lengetésével kell helyettesíteni;

— két A.1 tábla alkalmazásakor a táblák közti távolság legalább 0,5 méter;

 
  A.2

 

— a jel jelentése: előzni tilos (minden úszó létesítmény és kötelék részére);

— ha a jel csak az egyik irányra érvényes, akkor azt a megközelítés irányába kell fordítani; a tilalom végét az ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

— ha a tilalom mindkét irányra érvényes, a jelet az adott szakasz két végén ugyanazon a parton, a hajóúttal párhuzamosan kell elhelyezni, továbbá arra a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblát kell elhelyezni, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos az előzés;

— a jel kiegészíthető a „kishajók kivételével” feliratú táblával;

 
  A.3

 

— a jel jelentése: kötelékkel haladó hajónak előzni tilos;

— alkalmazása azonos az A.2 jellel a hajókötelékek vonatkozásában;

 
  A.4

 

— a jel jelentése: találkozás és előzés tilos;

— a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos találkozni és előzni;

 
  A.4.1
40
 

 

  – a jel jelentése: kötelékek találkozása és előzése tilos;

– a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblákon el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblákat, amelyek jelzik annak a szakasznak a hosszúságát, amelyen a kötelékek találkozása és előzése tilos;

 
  A.5

 

— a jel jelentése: veszteglés tilos (horgonyozni vagy a parthoz kikötve, a hajóútnak a jel felőli oldalán; a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki, vagy az engedélyező hatóság által meghatározott távolságig, amelyet az A.5.1 jelen (méterben) feltüntetett számmal kell közölni;

— a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos horgonyozni és parthoz kikötni;

 
  A.5.1

 

 
  A.6

 

— a jel jelentése: tilos horgonyozni, horgonyt, kötelet, láncot vonszolni (a hajóútnak a jel felőli oldalán); a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki, vagy — ha a korlátozás nem terjed ki a teljes vagy fél hajóútszélességre — az engedélyező hatóság által meghatározott parttól mért távolságig, amelyet a II. rész 3. pontja szerinti (a tábla alsó éléhez csatlakozó) kiegészítő táblán (méterben) feltüntetett számmal kell közölni;

— a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos horgonyozni, kötelet vagy láncot vonszolni;

— ha a tilalom csak egy pontra vonatkozik, akkor elegendő egy jel kihelyezése;

— ha víz alatti kábelt vagy csővezetéket vezetnek át a medren, akkor — ha a vízi úton engedélyezett ez a korlátozás — két jelet kell elhelyezni mindkét parton;

 
  A.7

 

— a jel jelentése: tilos a parthoz kikötni (a hajóútnak a jel felőli oldalán; a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki);

— a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan, és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos a parthoz kikötni;

— ha a tilalom csak egy pontra vonatkozik, akkor elegendő egy jel kihelyezése;

 
  A.8

 

— a jel jelentése: megfordulni tilos;

— a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan, és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos megfordulni;

 
  A.9

 

— a jel jelentése: hullámzást kelteni tilos; a jel vízi építmények, létesítmények, veszteglő úszó létesítmények hullámzástól és káros szívóhatástól történő kímélésére alkalmazható; a jelet éjszaka a megfelelő fénnyel kell helyettesíteni;

— a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos a hullámkeltés és a szívóhatás keltése;

— a jelet az úszó munkagépen nem kell alkalmazni, azonban akkor, ha az úszó munkagép egy kanyarulat alatt dolgozik, a jelet a kanyarulat felett el lehet helyezni úgy, hogy a völgymenetben haladó hajókról látható legyen; a völgymenő hajók kötelesek menetsebességüket kellő időben csökkenteni;

 
  A.10

 

— a jel jelentése: a jelzett területen kívül áthaladni tilos (a hídnyílás alatt és a duzzasztóművön áthaladásnál);

— ha az úszó létesítmények a hídnyílásnak vagy duzzasztómű hajózható nyílásának csak egy részén közlekedhetnek, a jelet, amely a hajózható rész szélét jelzi; híd esetében a szerkezet alsó részén, duzzasztóműnél szükség esetén külön tartószerkezeten kell elhelyezni, merőlegesen a hajóútra;

— ha éjszaka engedélyezett az áthajózás, akkor a táblát meg kell világítani;

 
  A.11

 

— a jel jelentése: az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel;

— a jelet jelzőállomásnál lehet alkalmazni és a két egymás melletti vörös fény egyikének kikapcsolását jelenti;

 
  A.12—13

 

— A.12: géphajó közlekedése tilos;

 

— A.13: a sport- és kedvtelési célú hajó közlekedése tilos;

 
  A.14—15

 

— A.14: a vízi sízés tilos;

 

— A.15: vitorlás hajó közlekedése tilos;

 
  A.16—17

 

— A.16: evezős hajóval közlekedni tilos;

 

— A.17: vitorlás deszkával közlekedni tilos;

 
  A.18—19

 

— A.18: sport- és kedvtelési célú kishajóval nagy sebességgel tilos közlekedni (a sebesség meghatározása a B.6 táblával történhet);

 

— A.19: hajó vízre bocsátása vagy partra húzása tilos;

 
  A.20

 

— A.20: motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos;

 
  B.1

 

— a jel jelentése: a nyíllal jelzett irányba köteles haladni;

— a jelet a parton, szigeten vagy zsilip előkikötőt elválasztó gát végén, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni;

— a hajók kötelesek menetirányukat kellő időben úgy megváltoztatni, hogy a nyíl által jelzett irányt követni tudják;

 
  B.2.a

 

— a jel jelentése: a hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles hajózni, és ott haladni;

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és a mellékfolyók beágazása elé, zsilipeknél stb. helyezhető el;

 
  B.2.b

 

— a jel jelentése: a hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles hajózni, és ott haladni;

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és a mellékfolyók beágazása elé, zsilipeknél stb. helyezhető el;

 
  B.3.a

 

— a jel jelentése: a hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni;

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és annál a pontnál, ahonnan kezdve az úszó létesítmény köteles a hajóútnak azt az oldalát tartani, amely balra van;

— a tilalom végét ugyanazon az oldalon, ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

— ha a szakasz végén az úszó létesítmény a hajóút másik oldalára köteles áthajózni, akkor az E.11 jel helyett a B.4.b jelet kell alkalmazni;

 
  B.3.b

 

— a jel jelentése: a hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni;

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni és annál a pontnál, ahonnan kezdve az úszó létesítmény köteles a hajóútnak azt az oldalát tartani, amely tőle jobbra van;

— a tilalom végét ugyanazon az oldalon, ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

— ha a szakasz végén az úszó létesítmény a hajóút másik oldalára köteles áthajózni, akkor az E.11 jel helyett a B.4.a jelet kell alkalmazni;

 
  B.4.a

 

— a jel jelentése: a hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni;

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és annál a pontnál, ahonnan a jelet elérő úszó létesítmény köteles a hajóút másik oldalára áthajózni;

— ha a jelet B.3.b jel előzi meg, akkor az ellenkező oldalon a B.4.a jelet követően a B.3.a jelet kell elhelyezni;

— átmenetkor a völgymenő úszó létesítmény elsőbbséget élvez;

 
  B.4.b

 

— a jel jelentése: a hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni;

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és annál a pontnál, ahonnan a jelet elérő úszó létesítmény köteles a hajóút másik oldalára áthajózni;

— ha a jelet B.3.a jel előzi meg, akkor az ellenkező oldalon a B.4.b jelet követően a B.3.b jelet kell elhelyezni;

— átmenetkor a völgymenő úszó létesítmény elsőbbséget élvez;

 
  B.5

 

— a jel jelentése: a Hajózási Szabályzatban vagy átmeneti rendelkezésben (Hajósoknak Szóló Hirdetményben) megállapított esetben köteles megállni;

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni és annál a pontnál, ahonnan a jelet elérő úszó létesítmény köteles megállni és addig várakozni, amíg az illetékes hatóság útjának folytatását engedélyezi;

— ha az úszó létesítménynek kellő távolságban előre fel kell készülnie a megállásra, a B.5 jelet, kiegészítve a II. rész 1. pontjában előírt kiegészítő jellel;

 
  B.6

 

— a jel jelentése: a km/h-ban megadott (parthoz viszonyított) sebességet túllépni tilos;

— a jelet ott kell alkalmazni, ahol a hajózás biztonsága azt igényli (pl. kikötőben, csatornán);

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni annak a szakasznak a kezdő pontján, ahonnan a sebességkorlátozást be kell tartani;

— a sebességkorlátozás végét ugyanazon az oldalon, ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

 
  B.7

 

— a jel jelentése: köteles hangjelet adni;

— a jelet ott kell alkalmazni, ahol az úszó létesítmény köteles hangjelet adni;

— jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és a II. rész 4. pontjában meghatározott jellel kell kiegészíteni; a vízszintes vonal hosszú, a pont rövid hangjelet ír elő;

 
  B.8

 

— a jel jelentése: fokozott elővigyázatosság;

— a jelet veszélyre való figyelmeztetésre lehet alkalmazni;

— a jelet a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a veszély található) és/vagy a 4. pontjában meghatározott (a veszély természetének megjelölésével) jellel lehet kiegészíteni;

 
  B.9.a és b

 

— a jel jelentése: a főágba kihajózni abban az esetben szabad, ha a főágban közlekedő hajót nem kényszeríti sebessége és/vagy útiránya megváltoztatására;

— a jel mellékág partján, annak hajóútjára merőlegesen, a beágazás, medence vagy hajózható mellékág közelében helyezendő el;

 

— a jel jelentése: a főágat keresztezni abban az esetben szabad, ha a főágban közlekedő hajót nem kényszeríti sebessége és/vagy útiránya megváltoztatására;

— a jel mellékág partján, annak hajóútjára merőlegesen, a beágazás, medence vagy hajózható mellékág közelében helyezendő el;

 
  B.10

 

— a jel jelentése: a főágban haladó hajónak szükség esetén meg kell változtatnia sebességét és/vagy útirányát, hogy helyet biztosítson a kikötőből vagy mellékágból kihajózó hajónak;

 
  B.11.a és b

 

— kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni;

 

— kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni a jelen előírt URH-csatornán;

 
  C.1.a és b

 

— a jel jelentése: a vízmélység korlátozott;

— a jel alkalmazható figyelmeztető jelként is, amely esetben a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a korlátozott vízmélységű szakasz kezdődik) kell kiegészíteni;

 

Táblaméret mint a C.1a

Betűméret: magasság 16

  szélesség 10

  — a jel jelentése: a vízmélység korlátozott;

— a jelet a korlátozott mélységű szakasz két végén, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni, és 30x15 cm-es betűmérettel feltüntethető rajta a tényleges vízmélység méterben;

— a jel alkalmazható figyelmeztető jelként is, amely esetben a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a korlátozott vízmélységű szakasz kezdődik) kell kiegészíteni;

 
  C.2.a és b

 

— a jel jelentése: a vízszint feletti szabad magasság korlátozott;

— a jelet annak a helynek a közelében kell elhelyezni a hajóútra merőlegesen, ahol a szabad űrszelvény magassága nem éri el az előírt méretet;

 

Táblaméret mint a C.2.a

Betűméret: magasság 16

  szélesség 10

  — a jel jelentése: a vízszint feletti szabad magasság korlátozott;

— a jelet annak a helynek a közelében kell 30x15 cm-es betűmérettel elhelyezni a hajóútra merőlegesen, ahol a szabad űrszelvény magassága nem éri el az előírt méretet;

— a jelen feltüntethető a szabad űrszelvény HNV-hez viszonyított tényleges magassága (méterben, HNV + ...m);

 
  C.3.a és b

 

— a jel jelentése: az átjáró vagy hajóút szélessége korlátozott;

— a jelet a korlátozott szélességű szakasz alsó és felső végén, a parton kell elhelyezni a hajóútra merőlegesen;

— a jel alkalmazható figyelmeztető jelként is, amely esetben a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a korlátozott szélességű szakasz kezdődik) kell kiegészíteni;

 

Táblaméret mint a C.3.a

Betűméret: magasság 16

  szélesség 10

  — a jel jelentése: az átjáró vagy hajóút szélessége korlátozott;

— a jelet a korlátozott szélességű szakasz alsó és felső végén, a parton kell 30x15 cm-es betűmérettel elhelyezni a hajóútra merőlegesen;

— a jel alkalmazható figyelmeztető jelként is, amely esetben a II. rész 1. pontjában meghatározott jellel (a távolság megjelölésével, ahol a korlátozott szélességű szakasz kezdődik) kell kiegészíteni; a jelen feltüntethető a rendelkezésre álló korlátozott szélesség (méterben) a tábla közepén;

 
  C.4

 

— a jel jelentése: hajózási korlátozások, tudakozódjék;

— a jelet ott kell kihelyezni, a parton kell elhelyezni a hajóútra merőlegesen, ahol az úszó létesítmény vezetőjének érdeklődnie kell a korlátozásról az illetékes hatóságnál;

 
  C.5

 

— a jel jelentése: a hajóút eltávolodik a jobb parttól (illetve fordított esetben a bal parttól), a jelzésen feltüntetett szám mutatja méterben azt a jeltől mért távolságot, amelyet a hajónak tartania szükséges;

— jelet ott kell 30x15 cm-es betűmérettel kihelyezni a parton, a hajóútra merőlegesen, ahol az akadály található a mederben és a jelen a II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő táblákkal mindkét irányban meg kell határozni az akadály jeltől mért hosszát méterben (a két kiegészítő tábla a jel két oldalélére helyezendő); ha az akadály hosszan elhúzódó jellegű, akkor a két végén kell egy-egy jelet elhelyezni és egymás felé mutató kiegészítő táblákkal kell a két jel közti távolságot jelezni;

 
  C.6.m

 

— a jel jelentése: a jelzett szakaszon a meghirdetett közlekedési rend érvényes; a veszteglés csak a közlekedési rendben meghatározott helyen és feltételekkel megengedett;

Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
Megállapította: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 2. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
Megállapította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyezte: 86/2005. (X. 21.) GKM rendelet 28. § (2) c). Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.
Megállapította: 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 6. §. Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2), (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 28/2010. (XII. 22.) NFM rendelet 2. § (6).
16 Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
17 Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
18 Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
19 Beiktatta: 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
23 Hatályon kívül helyezte: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
25 Hatályon kívül helyezte: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
39 Hatályon kívül helyezte: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.