Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
 
Magyar Közlöny
1993/187. XII. 26.
Honvédelmi Közlöny
1994/2. I. 31.
Szociális és Munkaügyi Közlöny
1994/1. I. 30.
Időállapot
keresés dátuma:2014.08.30.

Időállapot összehasonlítása
Összehasonlítás
Paragrafus keresése
 
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-0000099300005MUM_20140101_000
WKHU-QJ-XML-0000099300005MUM
0

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján — az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, illetőleg a 13. § (1) bekezdésének tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el:

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI

1. § 
2
 
Az Mvt. 21. §¬ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza.

2. § 
4
 
Az Mvt. 21. §¬ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza.

3. § 
5
 (1) 
Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.

(2) 
A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és — ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte — annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

(3) 
Az Mvt. 23. §¬ának (1) bekezdése szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték.

A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

4. § 
6
 
A
  2. számú mellékletben
meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.

A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA

5. § 
7
 (1) 
  A munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba (a továbbiakban: munkabaleseti nyilvántartás) venni.

(2) 
A munkabaleseti nyilvántartás — az Mvt. 64. § (3) bekezdésében megjelölteken túlmenően — az alábbi adatokat tartalmazza:

a) 
a munkabaleset — minden évben 1-es sorszámmal kezdődő — számát;

b) 
a sérült munkakörét;

c) 
8
 
  a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását;

d) 
a sérült ellátására tett intézkedést;

e) 
annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.

(3) 
9
 
  A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.

6. §  (1) 
10
 
  A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet – az arról történő tudomásszerzését követően – haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) 
11
 
Az (1) bekezdésben leírt vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.

7. § 
12
 (1) 
13
 
  A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelősége (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának.

(2) 
Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.

(3) 
Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

8. § 
15
 (1) 
16
 
  A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket – ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is – a 4/a. melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a munkabaleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

(2) 
17
 
  A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, az 5. mellékletben foglaltak alapján kell kiállítani.

9. § 
18
 (1) 
  A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

a) 
  a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;

b) 
  a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) munkabaleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;

c) 
19
 
  külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató munkavállalójának a
  b)
pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve az MBFH munkáltató székhelye szerint illetékes területi szervének;

d) 
20
 
az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek;

e) 
  munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.

(2) 
  Súlyos munkabaleset esetén az (1) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(3) 
  A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen:

a) 
  a meghallgatási jegyzőkönyveket,

b) 
  a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,

c) 
  a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,

d) 
  az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,

e) 
  az üzembe helyezést dokumentáló iratot,

f) 
  időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,

g) 
  a kockázatértékelést dokumentáló iratot,

h) 
  fényképfelvételeket, videófelvételeket,

i) 
  a belső szabályzatok vonatkozó részeit.

10. §  (1) 
Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

(2) 
Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.

(3) 
21
 
  Az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén – a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS

11. § 
22
 
  A munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére vonatkozó javaslat munkáltató részéről történő elutasítása esetén kollektív munkaügyi vita kezdeményezhető a 2. számú mellékletben meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és 300 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóval szemben.

[Az Mvt. 82. § (2) bekezdéséhez]
23
 

11/A. § 
24
 

A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE

13/A. § 
27
 

14. §  (1) 
E rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) 
Az e rendelet hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján kiadott munkavédelmi szakértői engedélyek, továbbá a 7/1985. (VII. 20.) ME rendelet alapján kiadott minősítő bizonyítványok az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek.

(3) 
28
 
  Ez a rendelet a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK (2008. december 16.) rendeletének 2. cikk negyedik francia bekezdésével valamint IV. melléklete
  d)
pontjával
kapcsolatban a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
29
 

Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke

1. 
A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek:

1. 
  működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;

2. 
  működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;

3. 
  működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;

4. 
  mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.

2. 
  Faipari gyalugép kézi előtolással.

3. 
  Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

4. 
  A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:

1. 
  működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;

2. 
  váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.

5. 
  Az 1–4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.

6. 
  Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. 
  Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

8. 
  Faipari kézi láncfűrészgép.

9. 
  Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.

10. 
  Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

11. 
  Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

12. 
  A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:

1. 
  mozdony és fékezőkocsi,

2. 
  hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.

13. 
  Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.

14. 
  Járműemelők.

15. 
  Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.

16. 
  Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.

  További munkaeszközök:

17. 
  Daruk és futómacskák gépi meghajtással.

18. 
  Gépi hajtású emelőtargoncák.

19. 
  Villamos emelődobok.

20. 
  Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.

21. 
  Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.

22. 
  Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.

23. 
  Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.

1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
30
 

Az Mvt. 21. §¬ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke

1. 
Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk

2. 
  Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései

3. 
  Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések

2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
31
 

Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei

1. 
32
 
  A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR ’08) alapján.

 
  Ágazati számjel
 
  Gazdasági tevékenység megnevezése
 
  I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
 
  02
 
  Erdőgazdálkodás
   
  Kivéve:
   
  02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
 
  05
 
  Szénbányászat
 
  06
 
  Kőolaj-, földgázkitermelés
 
  07
 
  Fémtartalmú érc bányászata
 
  08
 
  Egyéb bányászat
 
  09
 
  Bányászati szolgáltatás
 
  10.1
 
  Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
 
  10.2
 
  Halfeldolgozás, -tartósítás
 
  16
 
  Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása Kivéve: 16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása
 
  17
 
  Papír, papírtermék gyártása
 
  19
 
  Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
 
  20
 
  Vegyi anyag, termék gyártása
 
  21
 
  Gyógyszergyártás
 
  22
 
  Gumi-, műanyag termék gyártása
 
  23
 
  Nem fém ásványi termék gyártása
 
  24
 
  Fémalapanyag gyártása
 
  25.2
 
  Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
 
  25.3
 
  Gőzkazán gyártása
 
  25.4
 
  Fegyver-, lőszergyártás
 
  25.5
 
  Fémalakítás, porkohászat
 
  28
 
  Gép, gépi berendezés gyártása Kivéve: 28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
 
  30.11
 
  Hajógyártás
 
  30.2
 
  Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása
 
  31
 
  Bútorgyártás
 
  35
 
  Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
 
  37
 
  Szennyvíz gyűjtése, kezelése
 
  38
 
  Hulladékgazdálkodás
 
  39
 
  Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
 
  41.2
 
  Lakó- és nem lakóépület építése
 
  42
 
  Egyéb építmény építése
 
  43
 
  Speciális szakképítés
 
  49
 
  Szárazföldi, csővezetékes szállítás
 
  50
 
  Vízi szállítás
 
  51
 
  Légi szállítás
 
  52
 
  Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
 
  72.1
 
  Természettudományi, műszaki kutatásfejlesztés
 
  II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
 
  01
 
  Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
 
  02.3
 
  Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
 
  03
 
  Halászat, halgazdálkodás
 
  10
 
  Élelmiszergyártás Kivéve: 10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
 
  11
 
  Italgyártás
 
  12
 
  Dohánytermék gyártása
 
  13
 
  Textília gyártása
 
  14
 
  Ruházati termék gyártása
 
  15
 
  Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
 
  16.29
 
  Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása
 
  18
 
  Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység
 
  25
 
  Fémfeldolgozási termék gyártása Kivéve: 25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása 25.3 Gőzkazán gyártása 25.4 Fegyver-, lőszergyártás 25.5 Fémalakítás, porkohászat
 
  26
 
  Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
 
  27
 
  Villamos berendezés gyártása
 
  28.23
 
  Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
 
  29
 
  Közúti jármű gyártása
 
  30
 
  Egyéb jármű gyártása Kivéve: 30.11 Hajógyártás 30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
 
  32
 
  Egyéb feldolgozóipari tevékenység
 
  33
 
  Ipari gép, berendezés, eszköz javítása
 
  36
 
  Víztermelés, -kezelés, -ellátás
 
  41.10
 
  Épületépítési projekt szervezése
 
  45.2
 
  Gépjárműjavítás, karbantartás
 
  45.4
 
  Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
 
  58
 
  Kiadói tevékenység
 
  59
 
  Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás
 
  60
 
  Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás
 
  61
 
  Távközlés
 
  71.2
 
  Műszaki vizsgálat, elemzés
 
  75
 
  Állat-egészségügyi ellátás
 
  80
 
  Biztonsági, nyomozói tevékenység
 
  81
 
  Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés
 
  85.32
 
  Szakmai középfokú oktatás
 
  85.41
 
  Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
 
  85.42
 
  Felsőfokú oktatás
 
  85.5
 
  Egyéb oktatás
 
  86
 
  Humán-egészségügyi ellátás
 
  87
 
  Bentlakásos, nem kórházi ápolás
 
  95
 
  Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása
 
  96.03
 
  Temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás
 
  97
 
  Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás
 
  III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
 
  45
 
  Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása Kivéve: 45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás 45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
 
  46
 
  Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
 
  47
 
  Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
 
  53
 
  Postai, futárpostai tevékenység
 
  55
 
  Szálláshely-szolgáltatás
 
  56
 
  Vendéglátás
 
  62
 
  Információ-technológiai szolgáltatás
 
  63
 
  Információs szolgáltatás
 
  64
 
  Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység
 
  65
 
  Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
 
  66
 
  Egyéb pénzügyi tevékenység
 
  68
 
  Ingatlanügyletek
 
  69
 
  Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység
 
  70
 
  Üzletvezetési, vezetői tanácsadás
 
  71
 
  Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés Kivéve: 71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
 
  72.2
 
  Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
 
  73
 
  Reklám, piackutatás
 
  74
 
  Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
 
  77
 
  Kölcsönzés, operatív lízing
 
  78
 
  Munkaerőpiaci szolgáltatás
 
  79
 
  Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás
 
  82
 
  Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás
 
  84
 
  Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
 
  85
 
  Oktatás Kivéve: 85.32 Szakmai középfokú oktatás 85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás 85.42 Felsőfokú oktatás 85.5 Egyéb oktatás
 
  88
 
  Szociális ellátás bentlakás nélkül
 
  90
 
  Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység
 
  91
 
  Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység
 
  92
 
  Szerencsejáték, fogadás
 
  93
 
  Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység
 
  94
 
  Érdekképviselet
 
  96
 
  Egyéb személyi szolgáltatás (kivéve: temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás)
   

2. 
  A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók – beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is – állományi létszáma alapján kell csoportosítani:

a) 
1–9 munkavállaló között;

b) 
  10–49 munkavállaló között;

c) 
  50–500 munkavállaló között;

d) 
  501–1000 munkavállaló között;

e) 
  1000 munkavállaló felett.

3. 
  Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató – a 4–5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével – legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:

  I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára,

  I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,

  I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,

  I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

  I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

  II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

  II/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

  II/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,

  II/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

  II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

  III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

  III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

  III/c)
33
  egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

  III/d)
34
  egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,

  III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.

4. 
  A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén – a természetes személy munkáltató is.

5. 
  Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.

  Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:

  – ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;

  – ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.

  A 2. pontban megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).

  Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.

6. 
  A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását.

7. 
  A munkáltató köteles a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.

A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.

  A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

  A munkabalesetről információval rendelkező személyeket – ha szükséges jegyzőkönyvileg – meg kell hallgatni.

  A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani:

  – a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését;

  – az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;

  – a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel):

2. 
  kémiai tényezők (többek között: gázok, gőzök, por),

5. 
  sugárzás (többek között: világítási tényezők),

  – a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;

  – a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;

  – az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét;

  – a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;

  – az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében, mennyi időn belül.

  A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

4/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
37
 

Megállapította: 11/2002. (XII. 28.) FMM rendelet 1. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
Megállapította: 11/2002. (XII. 28.) FMM rendelet 1. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
Beiktatva: 11/2002. (XII. 28.) FMM rendelet 2. § alapján. Hatályos: 2003. I. 1-től.
Megállapította: 11/2002. (XII. 28.) FMM rendelet 2. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
Megállapította: 11/2002. (XII. 28.) FMM rendelet 3. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
Megállapította: 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 1. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
Megállapította: 20/1997. (XII. 19.) MüM rendelet 2. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.
Megállapította: 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
Megállapította: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 1. §. Hatályos: 2010. III. 17-től.
10 Megállapította: 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelet 1. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
11 Beiktatta: 20/1997. (XII. 19.) MüM rendelet 3. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.
12 Megállapította: 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 3. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
13 Megállapította: 3/2012. (II. 10.) NGM rendelet 2. §. Hatályos: 2012. II. 11-től.
14 Beiktatva: 28/2004. (XII. 20.) FMM rendelet 1. § alapján. Hatályos: 2005. I. 1-től.
15 Megállapította: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
18 Megállapította: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 5. §. Hatályos: 2010. III. 17-től.
20 Megállapította: 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 3. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
21 Megállapította: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 6. §. Hatályos: 2010. III. 17-től.
22 Megállapította: 20/1997. (XII. 19.) MüM rendelet 4. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.
23 Beiktatta: 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 3. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
24 Hatályon kívül helyezte: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 9. § (3). Hatálytalan: 2010. III. 17-től.
25 Hatályon kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 686. § (2) 1. Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
26 Hatályon kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 686. § (2) 1. Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
27 Hatályon kívül helyezte: 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5. §. Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
28 Beiktatta: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 7. § (1). Hatályos: 2010. III. 17-től.
29 Megállapította: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 8. § (1), 1. számú melléklet. Hatályos: 2010. III. 17-től.
30 Megállapította: 2/2007. (II. 9.) SZMM rendelet 2. § (1). Hatályos: 2007. II. 12-től.
31 Megállapította: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 8. § (2), 2. számú melléklet. Hatályos: 2010. III. 17-től.
32 Megállapította: 41/2011. (X. 14.) NGM rendelet 10. § (1), 1. melléklet 1. Hatályos: 2011. X. 15-től.
33 Megállapította: 41/2011. (X. 14.) NGM rendelet 9. § (1). Hatályos: 2011. X. 15-től.
34 Megállapította: 41/2011. (X. 14.) NGM rendelet 9. § (2). Hatályos: 2011. X. 15-től.
35 Megállapította: 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelet 3. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.
36 Megállapította: 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelet 3. § (2), 2. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.
37 Hatályon kívül helyezte: 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 9. § (4). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.