Nyomtatás Mentés Előző találat Keresés
A jogszabály hatályos, egységes szerkezetű szövege.
A jogszabály további időállapotokat tartalmazó változatásnak eléréséhez lépjen be.

További információk | Jogi Adatbank előfizetés
 
 
jog
WKHU-QJ-XML-000000A1300025BM_20130702_000
WKHU-QJ-XML-000000A1300025BM
0

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet

  a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. §
  n)
pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. §
  a)
pontjában
meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. A Rendőrség nyomozó hatóságai

1. §  (1) 
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség), mint nyomozó hatóság központi, területi és helyi nyomozó hatóságokra tagozódik.

(2) 
  Központi nyomozó hatóság az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), területi nyomozó hatóság a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság), a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI), valamint a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI), helyi nyomozó hatóság a rendőrkapitányság és a vízirendészeti rendőrkapitányság.

2. §  (1) 
A rendőr-főkapitányság hatáskörébe az 1. mellékletben felsorolt bűncselekmények nyomozása tartozik.

(2) 
  A KR NNI hatáskörébe tartozik

a) 
  a 2. mellékletben felsorolt bűncselekmények nyomozása,

b) 
  a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének gyanúja esetén a nyomozás, ha az annak alapjául szolgáló bűncselekménynek – a 2006. évi CI. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezmény 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott – nemzetközi jellege van (a továbbiakban: nemzetközi jelleg).

(3) 
  Az RRI hatáskörébe tartozik

a) 
  a 3. mellékletben felsorolt bűncselekmények nyomozása, ha azokat az RRI – a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározott – illetékességi területén követték el, valamint

b) 
  az illetékességi területén elkövetett azon bűncselekmények nyomozása, amelyek nem a rendőr-főkapitányság vagy a KR NNI hatáskörébe tartoznak.

(4) 
  A vízirendészeti rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik a 4. mellékletben felsorolt bűncselekmények nyomozása, ha azokat a vízirendészeti rendőrkapitányság – miniszteri rendeletben meghatározott – illetékességi területén követték el.

(5) 
  A rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik – a (3) bekezdés
  b)
pontjában és a (4) bekezdés
  b)
pontjában megjelölt bűncselekmények kivételével – a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozó, az 1–4. mellékletben fel nem sorolt bűncselekmények nyomozása.

3. §  (1) 
A nyomozás lefolytatására az a nyomozó hatóság illetékes, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt – sorozat-bűncselekmények esetén a bűncselekmények többségét – elkövették.

(2) 
  Ha az elkövető a bűncselekményt több nyomozó hatóság illetékességi területén követte el vagy több nyomozó hatóság illetékességi területén követett el bűncselekményeket, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, a nyomozás lefolytatására az a nyomozó hatóság illetékes, amelyik az ügyben korábban intézkedett, intézkedés hiányában pedig az, amelynek a bűncselekmény saját észlelése vagy bejelentés, feljelentés alapján legkorábban a tudomására jutott.

(3) 
  Ha az elkövető a bűncselekményt Magyarország határain kívül követte el, a nyomozás lefolytatására az a nyomozó hatóság illetékes, amelynek – miniszteri rendeletben meghatározott – illetékességi területén az elkövetőt fogva tartják, ennek hiányában pedig, amelynek – miniszteri rendeletben meghatározott – illetékességi területén az elkövető utolsó ismert belföldi lakó- vagy tartózkodási helye van.

4. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

4. §  (1) 
A nyomozó hatóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.

(2) 
  Ha a nyomozó hatóság a hatáskörének vagy illetékességének a hiányát észleli, az ügyet – az eljárásban résztvevők értesítése mellett – átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz vagy ügyészhez. Az áttételt követő, a Rendőrség nyomozó hatóságai között felmerülő hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a (3)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) 
  Az ORFK dönt

a) 
  a rendőr-főkapitányság és az RRI vagy a KR NNI;

b) 
  a rendőrkapitányság és az RRI vagy a KR NNI; továbbá

c) 
  a vízirendészeti rendőrkapitányság és a KR NNI

közötti hatásköri összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóság kijelöléséről.

(4) 
Az ORFK dönt

a) 
  a rendőr-főkapitányság és az RRI;

b) 
  a rendőr-főkapitányságok;

c) 
  a különböző rendőr-főkapitányságokhoz tartozó rendőrkapitányságok vagy vízirendészeti rendőrkapitányságok; valamint

d) 
  a rendőrkapitányság és az RRI

közötti illetékességi összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóság kijelöléséről.

(5) 
A rendőrfőkapitány dönt

a) 
  a rendőr-főkapitányság és a rendőr-főkapitányság illetékességi területén lévő rendőrkapitányságok vagy a vízirendészeti rendőrkapitányság közötti hatásköri vagy illetékességi,

b) 
  a rendőr-főkapitányság illetékességi területén lévő rendőrkapitányságok közötti illetékességi, továbbá

c) 
  a rendőr-főkapitányság illetékességi területén lévő rendőrkapitányság és vízirendészeti rendőrkapitányság közötti hatásköri

összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóság kijelöléséről.

5. § 
A hatásköri vagy illetékességi összeütközés eldöntéséhez szükséges iratokat szolgálati úton az a nyomozó hatóság terjeszti fel, amelyik a hatáskörét vagy az illetékességét, illetve annak hiányát utóbb állapította meg. A hatásköri vagy illetékességi összeütközés elbírálásáról szóló döntés megérkezéséig a felterjesztő nyomozó hatóság köteles az eljárást folytatni.

5. A hatáskör és illetékesség általánostól eltérő szabályai

6. §  (1) 
A Rendőrség valamennyi nyomozó hatósága – hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül – köteles a késedelmet nem tűrő, valamint a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket elvégezni, majd a keletkezett iratokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság részére megküldeni.

(2) 
  Amennyiben az (1) bekezdés alapján intézkedő nyomozó hatóság vezetője úgy ítéli meg, hogy – hatásköre vagy illetékessége hiánya ellenére – indokolt a késedelmet nem tűrő vagy a halaszthatatlan nyomozási cselekmény alapjául szolgáló bűncselekmény miatti nyomozás hatáskörben tartása, úgy a foganatosítással egyidejűleg rövid úton előterjesztést tehet az ORFK bűnügyi főigazgatója (a továbbiakban: bűnügyi főigazgató) útján az országos rendőrfőkapitány részére a hatáskörbe utalás elrendelésére. Az országos rendőrfőkapitány a döntését szóban közli az előterjesztő nyomozó hatóság vezetőjével. A szóban tett előterjesztésről – megjelölve a halaszthatatlanság indokát – és az ennek alapján hozott döntésről az érintett nyomozó hatóság feljegyzést készít, és azt a nyomozás iratai között helyezi el.

(3) 
  A hatáskörbe utalásról szóban hozott döntést haladéktalanul írásba kell foglalni és az előterjesztő, valamint az eredetileg hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság vezetője részére meg kell küldeni.

7. §  (1) 
  Az országos rendőrfőkapitány egyes bűncselekmények nyomozását – különösen, ha az a hatékonyabb bűnüldözés érdekében, vagy a bűncselekmény elkövetésének helye és körülményei miatt szükséges – az ORFK hatáskörébe vonhatja.

(2) 
  A rendőrfőkapitány az illetékességi területén lévő rendőrkapitányságoktól vagy vízirendészeti rendőrkapitányságtól a bűncselekmények nyomozását – különösen, ha az a hatékonyabb bűnüldözés érdekében, vagy a bűncselekmény elkövetésének helye és körülményei miatt szükséges – rendőr-főkapitánysági hatáskörbe vonhatja.

8. §  (1) 
  A rendőrfőkapitány az 1. mellékletben felsorolt egyes bűncselekmények nyomozását a rendőr-főkapitányság területén működő rendőrkapitányság vagy vízirendészeti rendőrkapitányság hatáskörébe utalhatja, különösen, ha az a hatékonyabb bűnüldözés érdekében, az elvégzendő nyomozási cselekmények, vagy a bűncselekmény elkövetésének körülményei miatt szükséges.

(2) 
  A közvetlen közös felettes rendőri szerv, ennek hiányában az ORFK a nyomozás lefolytatását annak a nyomozó hatóságnak a hatáskörébe utalhatja, amelynek eljárása a területén végzendő nyomozási cselekmények többsége miatt vagy a hatékonyabb bűnüldözés érdekében indokolt.

(3) 
  A 7. §¬ban, valamint az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott döntést haladéktalanul írásba kell foglalni és az eredetileg hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság vezetője részére meg kell küldeni.

9. §  (1) 
  Az országos rendőrfőkapitány egyedi ügyekben hivatalból, vagy a (2) bekezdés szerinti előterjesztés alapján az ORFK, a KR NNI, vagy az RRI hatáskörébe utalhatja a hatáskörükbe nem tartozó bűncselekmény miatti nyomozást különösen akkor, ha az

a) 
  a szervezett bűnözés és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés elősegítése érdekében, vagy

b) 
  a bűncselekmény elkövetőjére vagy az elkövetés körülményeire tekintettel

szükséges.

(2) 
A KR NNI vagy az RRI vezetője rövid úton előterjesztést tehet a bűnügyi főigazgató útján az országos rendőrfőkapitány részére, ha egyedi ügy nyomozásának hatáskörébe utalását indokoltnak tartja. Az országos rendőrfőkapitány a döntését szóban közli az előterjesztő nyomozó hatóság vezetőjével. A szóban tett előterjesztésről – megjelölve annak indokát – és az ennek alapján hozott döntésről az érintett nyomozó hatóság feljegyzést készít, és azt a nyomozás iratai között helyezi el.

(3) 
  A hatáskörbe utalásról szóban hozott döntést haladéktalanul írásba kell foglalni és az előterjesztő, valamint az eredetileg hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság vezetője részére meg kell küldeni.

10. §  (1) 
  Ha az 1. § (2) bekezdésben megjelölt valamely nyomozó hatóság – kivéve az ORFK-t – az adott bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságtól a bűncselekmény nyomozását hatáskörébe utaltatja vagy vonja, továbbá a nyomozást a 6–9. §¬ban foglalt szabályok alapján kezdi meg, úgy a nyomozás az arra eredetileg hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságnak nem adható vissza.

(2) 
  Ha a 2. § (3) bekezdése alapján a nyomozást az RRI kezdi meg, és a nyomozás alapján valamely személy megalapozottan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével, az RRI vezetője a nyomozást átteheti az általános illetékességi szabályok alapján egyébként eljárni jogosult nyomozó hatósághoz.

6. Záró rendelkezések

11. § 
Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

13. §  (1) 
  E rendelet hatálybalépését követően a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott bűncselekmény miatt indult, a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozó nyomozásokban a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 3/2008. (I. 16.) IRM rendeletnek a 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) 
  E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozó nyomozásokban a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 3/2008. (I. 16.) IRM rendeletnek a nyomozás megindulása napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. melléklet a 25/2013. (VI. 24.) BM rendelethez

A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok hatáskörébe tartozó bűncselekmények

1. 
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet – az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 160. § (1)–(5) bekezdés – Emberölés bűntette és vétsége, kivéve a KR NNI hatáskörébe tartozó eseteket

2. 
  Btk. 161. § – Erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette

3. 
  Btk. 162. § – Öngyilkosságban közreműködés bűntette

4. 
  Btk. 163. § (3) bekezdés – Halált okozó magzatelhajtás bűntette

5. 
  Btk. 164. § (8) bekezdés – Életveszélyt vagy halált okozó testi sértés bűntette

6. 
  Btk. 164. § (9) bekezdés
  c)
pont
– Gondatlanságból elkövetett életveszélyes sérülést okozó testi sértés vétsége

7. 
  Btk. 165. § (2) bekezdés
  b)
és
  c)
pont
– Halált okozó, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

8. 
  Btk. 165. § (3) bekezdés – Halált okozó, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

9. 
  Btk. 166. § (2) bekezdés – Segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntette, ha azt nem a közlekedési szabályok megszegésével követték el, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

10. 
  Btk. 166. § (3) bekezdés – Segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző vagy a segítségnyújtásra egyébként is köteles személy által elkövetett bűntette, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

2. 
  Btk. XVI. Fejezet – az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 168. § – Beavatkozás az emberi génállományba bűntette

2. 
  Btk. 169. § – Emberi ivarsejt tiltott felhasználása bűntette

3. 
  Btk. 170. § – Születendő gyermek nemének megválasztása bűntette

4. 
  Btk. 171. § – Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntette

5. 
  Btk. 172–173. § – Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntette

6. 
  Btk. 174. § – Genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása bűntette

3. 
  Btk. XVII. Fejezet – az egészséget veszélyeztető bűncselekmények

1. 
  Btk. 176. § (2)–(4) bekezdés – Bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, vagy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette, illetve e bűncselekmények elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatásával megvalósított kábítószer-kereskedelem bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

2. 
  Btk. 177. § (1) bekezdés
  b)
pont
, valamint (2)–(3) bekezdés – Tizennyolcadik életévet betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával elkövetett kábítószer forgalomba hozatala vagy azzal való kereskedés, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett, bűnszövetségben elkövetett, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként e minőséget felhasználva elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette; illetve e bűncselekmények elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatatásával megvalósított kábítószer-kereskedelem bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

3. 
  Btk. 178. § (2) bekezdés
  a)
pont
, (3) bekezdés – Üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva elkövetett kábítószer birtoklása bűntette, illetve e bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatásával megvalósított kábítószer birtoklása bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

4. 
  Btk. 178. § (2) bekezdés
  b)
pont
, (3) bekezdés – Jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntette, illetve e bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatásával megvalósított kábítószer birtoklása bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

5. 
  Btk. 179. § (3) és (4) bekezdés – Bűnszövetségben, üzletszerűen, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntette, illetve e bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódóan anyagi eszközök szolgáltatásával megvalósított kábítószer birtoklása bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

6. 
  Btk. 182. § (1) bekezdés
  a)
pont
, (2) bekezdés – Kábítószer készítésének elősegítése bűntette, ha az elkövetési magatartás a kábítószer termesztéséhez vagy előállításához szükséges anyag, berendezés vagy felszerelés készítése, megszerzése, az ország területére behozatala, onnan történő kivitele, átszállítása, átadása, illetve e bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatásával megvalósított kábítószer készítésének elősegítése bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

7. 
  Btk. 182. § (1) bekezdés
  b)
pont
, (2) bekezdés – Kábítószer készítésének elősegítése bűntette, ha az elkövetési magatartás a kábítószer előállításához szükséges anyag, berendezés vagy felszerelés forgalomba hozatala, vagy az azzal való kereskedés, illetve e bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközök szolgáltatásával megvalósított kábítószer készítésének elősegítése bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

8. 
  Btk. 182. § (3) bekezdés
  a)
pont
– Bűnszövetségben elkövetett kábítószer készítésének elősegítése bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

9. 
  Btk. 182. § (3) bekezdés
  b)
pont
– Üzletszerűen elkövetett kábítószer készítésének elősegítése bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

10. 
  Btk. 185. § (2) bekezdés – Üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

11. 
  Btk. 185. § (3) bekezdés – Teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűntette, ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez, illetve ha a tiltott teljesítményfokozó szer előállítását, kínálását, átadását, vagy forgalomba hozatalát tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követik el, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

12. 
  Btk. 186. § (2) bekezdés – Egészségügyi termék hamisítása bűntette, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy halált okoz, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

13. 
  Btk. 186. § (3) bekezdés
  c)
pont
– Bűnszövetségben elkövetett egészségügyi termék hamisítása bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

14. 
  Btk. 186. § (4) bekezdés – Egészségügyi termék hamisítása bűntette, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

15. 
  Btk. 189. § (3) – Jelentős mennyiségű vagy értékű ártalmas közfogyasztási cikkre, bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

4. 
  Btk. XVIII. Fejezet – az emberi szabadság elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 190. § – Emberrablás bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

2. 
  Btk. 191. § – Emberrablás feljelentésének elmulasztása bűntett, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

3. 
  Btk. 192. § – Emberkereskedelem bűntette és vétsége, kivéve a KR NNI vagy az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

4. 
  Btk. 193. § (2) bekezdés – A sértett sanyargatásával, jelentős érdeksérelmet okozva, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kényszermunka bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

5. 
  Btk. 194. § (2) és (3) bekezdés – Személyi szabadság megsértésének bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

5. 
  Btk. XIX. Fejezet – a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 196. § (2)–(3) bekezdés – Szexuális kényszerítés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

2. 
  Btk. 197. § (2)–(5) bekezdés – Szexuális erőszak bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

3. 
  Btk. 200. § (3)–(5) bekezdés – Kerítés bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

4. 
  Btk. 200. § (6) bekezdés – Üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodás bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

5. 
  Btk. 201. § (2)–(3) bekezdés – Prostitúció elősegítése bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

6. 
  Btk. 203. § (1) és (2) bekezdés – Gyermekprostitúció kihasználásának bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

7. 
  Btk. 203. § (3) bekezdés – Gyermekprostitúció kihasználásának bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

8. 
  Btk. 203. § (4) – Gyermekprostitúció kihasználásának bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

6. 
  Btk. XXI. Fejezet – az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 215. § – A lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó esetet

2. 
  Btk. 216. § – Közösség tagja elleni erőszak bűntette és vétsége, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó esetet

3. 
  Btk. 218. § – Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése bűntette és vétsége

7. 
  Btk. XXII. Fejezet – a közlekedési bűncselekmények

1. 
  Btk. 232. § (2) bekezdés
  b)–d)
pont
– Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okozó, halált okozó, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntette, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

2. 
  Btk. 232. § (4) bekezdés – Gondatlanságból elkövetett kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény vétsége, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

3. 
  Btk. 233. § (2) bekezdés
  b)–d)
pont
– Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okozó, halált okozó, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó vasúti, légi, vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének bűntette, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

4. 
  Btk. 233. § (3) bekezdés – Gondatlanságból elkövetett kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének vétsége, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

5. 
  Btk. 234. § (2) bekezdés
  b)–d)
pont
– Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okozó, halált okozó, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés bűntette

6. 
  Btk. 235. § (2) bekezdés
  c)
pont
– Kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétsége

7. 
  Btk. 236. § (2) bekezdés
  c)
és
  d)
pont
– Járművezetés ittas állapotban bűntette, ha az halált, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozó esetet

8. 
  Btk. 236. § (3) bekezdés – nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy nem gépi meghajtású jármű közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton történő vezetésével elkövetett járművezetés ittas állapotban bűntette, ha az halált, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozó esetet

9. 
  Btk. 237. § (2) bekezdés
  c)
és
  d)
pont
– Járművezetés bódult állapotban bűntette, ha az halált okoz, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozó esetet

10. 
  Btk. 237. § (3) bekezdés – nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy nem gépi meghajtású jármű közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton történő vezetésével elkövetett járművezetés bódult állapotban bűntette, ha az halált, illetve kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozó esetet

11. 
  Btk. 238. § (2) bekezdés
  c)
pont
– Kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó járművezetés tiltott átengedésének bűntette, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozó esetet

8. 
  Btk. XXV. Fejezet – a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények

  Az e fejezetben felsorolt valamennyi bűncselekmény.

9. 
  Btk. XXVI. Fejezet – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 284. § (1)–(5) – Fogolyzendülés bűntette

10. 
  Btk. XXVII. Fejezet – a korrupciós bűncselekmények

  Az e fejezetben felsorolt valamennyi bűncselekmény, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket.

11. 
  Btk. XXVIII. Fejezet – a hivatali bűncselekmények

1. 
  Btk. 301. § (1)–(3) bekezdés – Bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette és vétsége, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

2. 
  Btk. 302. § (1)–(3) bekezdés – Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűntette és vétsége, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

3. 
  Btk. 303. § (1)–(3) bekezdés – Kényszervallatás bűntette és vétsége, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

4. 
  Btk. 304. § (1)–(2) bekezdés – Jogellenes fogvatartás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

5. 
  Btk. 305. § – Hivatali visszaélés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

6. 
  Btk. 306. § – Közfeladati helyzettel visszaélés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

7. 
  Btk. 307. § – Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

12. 
  Btk. XXX. Fejezet – a közbiztonság elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 316. § – Terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó esetet

2. 
  Btk. 321. § – Bűnszervezetben részvétel bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

3. 
  Btk. 322. § (2) bekezdés
  b)
pont
, valamint (3) bekezdés – Különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozó, illetve halált okozó közveszély okozása bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó esetet

4. 
  Btk. 322. § (5) bekezdés – Különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozó, illetve halált okozó gondatlan közveszély okozása bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó esetet

5. 
  Btk. 323. § (1)–(5) bekezdés – Közérdekű üzem működése megzavarásának vétsége és bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó esetet

6. 
  Btk. 324. § – Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

7. 
  Btk. 325. § (1) bekezdés
  c)
pont
, valamint (2) bekezdés
  c)
pont
és (3) bekezdés – Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

13. 
  Btk. XXXII. Fejezet – a köznyugalom elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 332. § – Közösség elleni uszítás bűntette és vétsége, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó esetet

14. 
  Btk. XXXIII. Fejezet – a közbizalom elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 342. § – Közokirat-hamisítás bűntette és vétsége, ha azt az e mellékletben meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben követik el

2. 
  Btk. 343. § – Közokirat-hamisítás bűntette, ha azt az e mellékletben meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben követték el

3. 
  Btk. 349. § – Termőföld jogellenes megszerzésének bűntette

15. 
  Btk. XXXIV. Fejezet – a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 350. § – A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűntett

2. 
  Btk. 353. § (1)–(3) bekezdés – Embercsempészés bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

3. 
  Btk. 353. § (4) bekezdés – Embercsempészés előkészületének vétsége, ha az az e mellékletben meghatározott embercsempészés bűntettének elkövetésére irányul

4. 
  Btk. 363. § – A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének bűntette és vétsége, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

16. 
  Btk. XXXV. Fejezet – a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

1. 
  Btk. 365. § (3) bekezdés
  a)
pont
– Fegyveresen elkövetett rablás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

2. 
  Btk. 365. § (3) bekezdés
  f)
pont
– Hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során elkövetett rablás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

3. 
  Btk. 365. § (4) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

4. 
  Btk. 365. § (4) bekezdés
  b)
pont
– Jelentős értékre fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan vagy bűnszövetségben elkövetett rablás bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

5. 
  Btk. 365. § (4) bekezdés
  c)
pont
– Hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan vagy bűnszövetségben elkövetett rablás bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

6. 
  Btk. 366. § (3) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

7. 
  Btk. 366. § (3) bekezdés
  b)
pont
– Jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben elkövetett kifosztás bűntette

8. 
  Btk. 367. § (2) bekezdés
  a)
,
  c)
és
  d)
pontja
– Bűnszövetségben, hivatalos személyként e minőség felhasználásával, továbbá hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével elkövetett zsarolás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

17. 
  Btk. XXXVI. Fejezet – a vagyon elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 370. § (5) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntette, kivéve a KR NNI vagy az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

2. 
  Btk. 370. § (5) bekezdés
  b)
pontja
szerinti – Jelentős értékre bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányság hatáskörébe tartozó eseteket

3. 
  Btk. 370. § (6) bekezdés
  a)
pont
– Különösen jelentős értékre elkövetett lopás bűntette, kivéve a KR NNI hatáskörébe tartozó eseteket

4. 
  Btk. 370. § (6) bekezdés
  b)
pont
– Különösen nagy értékre bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, zsebtolvajlás útján elkövetett lopás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

5. 
  Btk. 371. § (5) és (6) bekezdés – Különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó rongálás bűntette, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

6. 
  Btk. 372. § (5) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

7. 
  Btk. 372. § (5) bekezdés
  b)
pontja
szerinti – Jelentős értékre bűnszövetségben elkövetett sikkasztás bűntette, kivéve a vízirendészeti rendőrkapitányság hatáskörébe tartozó eseteket

8. 
  Btk. 372. § (6) bekezdés
  a)
pont
– Különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, kivéve a KR NNI hatáskörébe tartozó eseteket

9. 
  Btk. 372. § (6) bekezdés
  b)
pont
– Különösen nagy értékre bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

10. 
  Btk. 373. § (5) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy kárt okozó csalás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

11. 
  Btk. 373. § (5) bekezdés
  b)
pontja
szerinti – Jelentős kárt okozó, bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette

12. 
  Btk. 373. § (6) bekezdés
  a)
pont
– Különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette, kivéve a KR NNI hatáskörébe tartozó esetet

13. 
  Btk. 373. § (6) bekezdés
  b)
pont
– Különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

14. 
  Btk. 374. § (5) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

15. 
  Btk. 374. § (5) bekezdés
  b)
pontja
szerinti – Jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett gazdasági csalás bűntette

16. 
  Btk. 374. § (6) bekezdés
  a)
pont
– Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette, kivéve a KR NNI hatáskörébe tartozó eseteket

17. 
  Btk. 374. § (6) bekezdés
  b)
pont
– Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett gazdasági csalás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

18. 
  Btk. 375. § (3) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy kárt okozó, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

19. 
  Btk. 375. § (3) bekezdés
  b)
pontja
szerinti – Jelentős kárt okozó, bűnszövetségben, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette

20. 
  Btk. 375. § (4) bekezdés
  a)
pont
– Különösen jelentős kárt okozó, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette, kivéve a KR NNI hatáskörébe tartozó esetet

21. 
  Btk. 375. § (4) bekezdés
  b)
pont
– Különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben vagy üzletszerűen információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

22. 
  Btk. 376. § (5) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

23. 
  Btk. 376. § (6) bekezdés
  a)
pont
– Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, kivéve a KR NNI hatáskörébe tartozó esetet

24. 
  Btk. 376. § (6) bekezdés
  b)
pont
– Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, amennyiben azt gyám vagy gondnok e minőségében követi el

25. 
  Btk. 377. § (2) bekezdés – Különösen nagy vagy azt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétsége, kivéve a KR NNI vagy az RRI hatáskörébe tartozó esetet

26. 
  Btk. 379. § (5) bekezdés
  a)
pont
– Különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

27. 
  Btk. 379. § (6) bekezdés
  a)
pont
– Különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntette, kivéve a KR NNI hatáskörébe tartozó esetet

28. 
  Btk. 379. § (6) bekezdés
  b)
pont
– Különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

18. 
  Btk. XXXVIII. Fejezet – a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények

1. 
  Btk. 389. § (2) bekezdés
  b)
pont
– Bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

2. 
  Btk. 389. § (3) bekezdés – Pénzhamisítás előkészülete, ha az bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntettével összefüggésben valósul meg, kivéve a KR NNI és az RRI hatáskörébe tartozó esetet

3. 
  Btk. 390. § (2) bekezdés – Bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett pénzhamisítás elősegítésének bűntette

4. 
  Btk. 391. § (3) bekezdés
  b)
pont
– Bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

5. 
  Btk. 393. § (2) bekezdés – Bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

6. 
  Btk. 394. § (2) bekezdés – Bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítésének vétsége, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket

19. 
  Btk. XL. Fejezet – pénzmosás

1. 
  Btk. 399–400. § – Pénzmosás bűntette és vétsége, ha azt az e mellékletben meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben követték el

2. 
  Btk. 401. § – Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége, ha azt az e mellékletben meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben követték el

20. 
  Btk. XLI. Fejezet – a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

1. 
  Btk. 407. § – Saját tőke csorbítása bűntette

2. 
  Btk. 408. § – Jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette

3. 
  Btk. 410. § – Bennfentes kereskedelem bűntette

4. 
  Btk. 411. § – Tőkebefektetési csalás bűntette

5. 
  Btk. 412. § – Piramisjáték szervezése bűntette

6. 
  Btk. 413. § – Gazdasági titok megsértésének vétsége

21. 
  Btk. XLII. Fejezet – a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények

1. 
  Btk. 415. § (2) bekezdés
  b)
pont
– Bűnszövetségben elkövetett, rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntette

2. 
  Btk. 416. § (2) bekezdés
  a)
pont
– Bűnszövetségben elkövetett, megfelelőség hamis tanúsítása bűntette

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. VII. 2-től.