a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő állam által elismert szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés,

  a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban folyó, OKJ-ben nem szereplő, munkába állást lehetővé tévő, egyszerű betanulást igénylő, illetve rész-szakképesítés elsajátítását biztosító gyakorlati képzés,

  a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) szabályozott felsőfokú szakképzés és a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak) keretében folytatott gyakorlati képzés (a kettő együtt a továbbiakban: Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés),

  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §¬a alapján történő beszámítás tekintetében a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá

  a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás [a továbbiakban az pont alattiak együtt: gyakorlati képzés],

  a kollégiumokban az pontokban meghatározott célokat szolgáló fejlesztések

  A szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.

  Szakképzési hozzájárulásra kötelezett — a (3)—(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — a belföldi székhelyű

  gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (1) bekezdésének

  f)

pontja szerinti központi képzőhely és az Szt. 2. § (5) bekezdésének

  a)

és

  d)

pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §¬a szerinti intézményi társaság,

  szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,

  állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat — a víziközműtársulat kivételével —, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

  ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

  a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

  egyéni cég [az pont alattiak a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett].

  Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

  Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

  Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a külön törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségét.

  Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

  a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint

  az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után,

  az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapját,

  a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. számú melléklet

  E)

fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.

  Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi árbevételéből a 2. § (5) bekezdés pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.

  A szakképzési hozzájárulás mértéke — a (4) bekezdés figyelembevételével — a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

  A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (üzleti év és naptári év együtt a továbbiakban: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget.

  A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett — az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett — változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg.

  A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

  az Szt. 19. §¬a és 27. §¬a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai és szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének — ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is — megszervezésével,

  az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon történő megszervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben közreműködő hozzájárulásra kötelezett együttműködési megállapodást kötött,

  a gyakorlati képzésnek az Szt. 27. §¬ának (1) bekezdése szerint megkötött hallgatói szerződés alapján történő megszervezésével.

  A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig

  a tárgyévben elszámolt (kifizetett) — a meghatározott — költségek (kiadások) összegével,

  a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére fordított összeg 50 százalékával, karbantartására, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel,

  a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B. §¬ának 24. pontja szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben – a tanműhely gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozóan – fordított ellenőrizhető és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevő tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanműhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összegével, továbbá

  a tanulószerződés, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre — tanulónként, illetve hallgatónként és évenként — legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér ( minimálbér) 20 százalékának megfelelő összeggel, azokban a szakképesítésekben, amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiány-szakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér ( minimálbér) 40 százalékának megfelelő összeggel

  Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §¬ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát.

  Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2)—(3) bekezdések alapján tett eleget, a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részének, azonban a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékának az Flt.-ben meghatározott Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: Alap) kincstárnál vezetett számlájára történő befizetéssel teljesíti.

  Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)–(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét az Szt. 2. §¬a (5) bekezdésében meghatározott térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: térségi integrált szakképző központ) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási intézményben az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését – tárgyieszköz-beszerzést – közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §¬a (5) bekezdésének

  b)–c)

pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §¬a (5) bekezdésének

  a)

pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §¬a (5) bekezdésének

  d)

pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak adhatja át, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – legalább 1500 fő. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást a speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának, valamint a felsőoktatási intézménynek az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatására is átadhatja. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 60 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet.

  Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a központi képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását és gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka, továbbá a szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel. Az Szt. 2. § (5) bekezdésének

  a)

és

  d)

pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. § (5) bekezdés

  b)

és

  c)

pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az átvett fejlesztési támogatás 3 százaléka az (5) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire használható fel.

  A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő vagy általuk közösen bérelt gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel – számla alapján a saját tanulója arányában – csökkentheti a bruttó kötelezettségét.

  Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett számára (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) — az általa végzett kiegészítő gyakorlati képzésnek — a (2) bekezdés szerint elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) hozzájárulást ad át, melyet a költséghozzájárulásban részesített a (2) bekezdésben feltüntetett tételek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett — amennyiben a bruttó kötelezettségének az átadott összeggel csökkentett része még fedezetet nyújt — a (3)—(5) bekezdésekben meghatározott tételekkel csökkenti a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített köteles az átvett költség-hozzájárulást elkülönítetten nyilvántartani, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségről készített bevallásában annak felhasználásával elszámolni, és a (2) bekezdés szerinti fel nem használt összeget az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni.

  Ha a (2)—(5) bekezdésekben meghatározott kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (a továbbiakban: nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig kell befizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

  A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek bevallási és elszámolási, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint bejelentkezési kötelezettsége van az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel szemben. A hozzájárulásra kötelezett elszámolása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megbízásából az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellenőrizheti.

  A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai szerint ellenőrzi.

  A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését, az alaprész kezelését az állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi. Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a vele elszámolókkal kapcsolatban feltárt szabálytalanságokról a dokumentáció csatolásával negyedévente tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezései szerint jár el.

  Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az (1) bekezdés alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett melléklet szerinti elszámolható költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetőleg a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

  A visszatérítési igény negyedévenként, illetve havonta is benyújtható, ha a (13) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül, és e törvény végrehajtási rendeletében előírt mértéket eléri.

  A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (13) bekezdés szerinti visszatérítés.

  Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy éves elszámolását, illetőleg a (13)–(14) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül az Alap kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.

  Az Szt. 19. §¬a (1) bekezdésének

  c)

pontja szerint kötött együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti a bruttó kötelezettségét az e megállapodás alapján kifizetett kiadások összegével, ha a gyakorlati képzési idő meghaladja az Szt. 19. §¬a (1) bekezdésének

  c)

pontjában meghatározott mértéket és nem köt tanulószerződést.

  Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felbontja, a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés, illetve a hallgatói szerződés felbontásáig elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét a szerződés felbontását követő 15 napon belül köteles az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a tanulószerződés felbontására az Szt. 37. §¬ának (3) bekezdése alapján kerül sor.

  Az Szt. 19. §¬a alapján kötött együttműködési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

  az együttműködési megállapodást kötő felek

  nevét (cégnevét),

  székhelyét,

  adószámát,

  statisztikai számjelét,

  cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát,

  szakképző iskola esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. §¬ának (3) bekezdése szerinti azonosítóját, illetve

  felsőoktatási intézmény esetében a 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §¬ának (2) bekezdése szerinti intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM-azonosító),

  a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát,

  a szakképző iskola szakmai programjában, illetve a felsőoktatási intézmény szakképzési programjában és a felsőoktatási intézmény tantervében szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a kiegészítő gyakorlati képzés arányát a hozzájárulásra kötelezettnél tanévenként,

  a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,

  a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,

  a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,

  a tanulókat, illetve a hallgatókat az Szt. és e törvény szerint megillető juttatásokat (a továbbiakban: juttatás), a felelősségbiztosítás költségeit,

  a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, továbbá a 4. § (2) bekezdése pontjai alapján elszámolható tervezett költségeket,

  a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen formában (tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről.

  A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

  a megállapodást kötő felek

  nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,

  székhelyét,

  adószámát,

  statisztikai számjelét,

  cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

  pénzforgalmi számlaszámát,

  térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképző iskolák, továbbá a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. § (3) bekezdése szerinti azonosítókat,

  felsőoktatási intézmény esetében, a nevét, adószámát, felsőoktatási intézményi azonosító jelét,

  a fejlesztési támogatással érintett, a szakképző iskola tanulóinak gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóinak képzése, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés esetében a támogatandó szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés helyszínét és időtartamát,

  a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő tanulóknak a pont szerinti intézményenkénti bontású szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát,

  a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, az átadás módját, határidejét,

  a tárgyi feltételek javítását szolgáló tervezett fejlesztések felsorolását, illetve tárgyi eszköz átadása esetén az átadásra kerülő tárgyi eszköz megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait,

  a fejlesztési támogatás felhasználásának és a fejlesztési támogatásban részesítettnek az erről szóló, a támogató részére megküldendő beszámolásnak a határidejét,

  a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztést, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzését szolgáló programok felsorolását.

  A 4. § (10) bekezdése szerint bejelentkezett hozzájárulásra kötelezett éves bevallási és elszámolási kötelezettségének az állami szakképzési és felnőttképzési intézet honlapján közzétett „éves bevallás” nyomtatvány kitöltésével, valamint a nyomtatványnak az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére a tárgyévet követő második hónap 25. napjáig történő megküldésével és a bevallásban kimutatott befizetési kötelezettség egyidejű megfizetésével tesz eleget.

  A gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő megszervezése esetén a bevalláshoz csatolni kell a gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara által, a gyakorlati képzés telephelyére a tárgyévre vonatkozóan érvényes tanúsítvány 60 napnál nem régebben kiállított másodlatát. A tanúsítvány tartalmazza

  azt, hogy a hozzájárulásra kötelezett rendelkezik a szakmai gyakorlati képzéshez az Szt.-ben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételekkel,

  a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást,

  annak tényét, hogy a hozzájárulásra kötelezett az Szt. 54/B. § 24. pontja szerinti tanműhelyt üzemeltet.

  A tanúsítvány kiadásának feltétele a foglalkozási napló és a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés esetén fizetendő pénzbeli juttatás kifizetését igazoló dokumentumoknak a területi gazdasági kamara részére történő bemutatása.

  Ha a hozzájárulásra kötelezett a bevallási és elszámolási kötelezettségének az (1) bekezdésben foglalt határidőben nem tesz eleget, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet – legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – felhívja a bevallás és elszámolás pótlására.

  A 4. § (13) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgyévet követő második hónap 25. napjától válik esedékessé.

  Az éves bevallásban e törvény mellékletében meghatározott költségeknek (kiadásoknak) a melléklet 1–5., illetve 6. pontjai szerinti elszámolás módját évente – ideértve a 4. § (14) bekezdés szerinti évközi visszatérítési igényt is – a hozzájárulásra kötelezett választja meg. Évközi visszatérítési igény benyújtása esetén az első visszatérítési igényben alkalmazott elszámolási módot kell a további évközi és a tárgyévre vonatkozó éves bevallásban folytatni.

  A bevallás és elszámolás helyességét annak benyújtásától számított 30 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézet megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és a javítás tényéről, továbbá annak eredményéről a hozzájárulásra kötelezettet a kijavítástól számított 15 napon belül írásban értesíti.

  Ha a hozzájárulásra kötelezett a javítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez fordulhat. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az egyeztetés eredménytelenségéről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság az állami szakképzési és felnőttképzési intézet tájékoztatása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel kapcsolatos adóigazgatási eljárást megindítja.

  Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a befizetés teljesítésének igazolását követően, a hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a befizetési kötelezettségének még nem tett eleget, a kijavított összeget kell megfizetnie az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

  Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet további fizetési kötelezettség terheli, ezt az összeget az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét, a (2) bekezdés szerinti egyeztetés eredményes lezárását követő 30 napon belül kell megfizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

  Ha a bevallás, elszámolás a hozzájárulásra kötelezett közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy a bevalláshoz, illetve feldolgozásához további adatokra, dokumentumok becsatolására van szükség, vagy a hozzájárulásra kötelezett fennálló köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy a külön jogszabályokban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, a hozzájárulásra kötelezettet az állami szakképzési és felnőttképzési intézet – legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – a bevallás és elszámolás kijavítására, kiegészítésére, illetve hiánypótlásra szólítja fel.

  Ha a hozzájárulásra kötelezett a 4/B. § (1) bekezdése szerinti bevallási és elszámolási kötelezettségének az állami szakképzési és felnőttképzési intézet felhívása ellenére sem tesz eleget, vagy hiánypótlásra szoruló bevallását és elszámolását felszólítás ellenére sem rendezi, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek tekinti, törli a nyilvántartásából, és erről értesíti a hozzájárulásra kötelezettet, valamint a dokumentáció csatolásával az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a kötelezettség teljesítése érdekében az adóigazgatási eljárást megindítja.

  Ha a hozzájárulásra kötelezett az (1) bekezdés szerinti bevallás időszakában, illetve azt követően gyakorlati képzést szervezett, továbbra is az 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, ezért nem csökkentheti a 4. § (2) bekezdése alapján bruttó kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat a 4. § (8) bekezdésében szabályozott költség-hozzájárulást. Az elmulasztott évekre vonatkozó, illetve tárgyévi bevallását az állami adóhatósághoz kell benyújtania, és ha ezt követően a 4. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével kívánja teljesíteni szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, a 4. § (10) bekezdése szerint kell eljárnia.

  Önellenőrzéssel a hozzájárulás alapját, a hozzájárulási kötelezettséget, az elszámolható költségeket és kiadásokat, a befizetési kötelezettség, illetve a többletköltség-igénylés összegét a bevallási kötelezettség eredeti időszakában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő hozzájárulási kötelezettség előírt bevallási időszakára, az Art. 164. §¬ában meghatározott adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.

  A hozzájárulásra kötelezett az önellenőrzésénél az állami szakképzési és felnőttképzési intézet honlapján közzétett, az adott önellenőrzéssel érintett év „éves bevallás” nyomtatványát használja fel és nyújtja be, az önellenőrzés időpontját követő 15 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez. A nyomtatványon fel kell tüntetni az önellenőrzés tényét, időpontját és esedékességét is.

  Az önellenőrzésről benyújtott bevallás és elszámolás esetében is alkalmazni kell a 4/C–4/D. §¬ban előírtakat, azzal, hogy a hiánypótlás, illetve kijavítás nem teljesítése esetén az önellenőrzést az állami szakképzési és felnőttképzési intézet elutasítja, és erről a hozzájárulásra kötelezettet a hiánypótlásra, kijavításra való felhívásban megállapított határidő leteltétől számított 30 napon belül értesíti.

  Amennyiben önellenőrzéssel a hozzájárulásra kötelezett befizetési kötelezettséget állapít meg, a rendezendő különbözetet az önellenőrzött év eredeti bevallásbenyújtási határidejének időpontjától az önellenőrzés időpontjáig számított, kamattal növelt összegben kell befizetnie az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd része. A hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó helyesbítés esetén kamatot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

  Az önellenőrzéssel feltárt hozzájárulási kötelezettséget vagy többletköltségigényt a feltárás időpontjában a hozzájárulásra kötelezettnek nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített szakképzési hozzájárulás alapjának és összegének. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a helyesbítés szöveges indokolását.

  A szakképzési hozzájárulás bevallásának és elszámolásának ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi. Ellenőrzési jogosultsága a 4. §¬ban meghatározottak teljesítésének ellenőrzésére terjed ki.

  Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során vizsgálatot tarthat, okiratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

  Az ellenőrzés alá vont hozzájárulásra kötelezett (a továbbiakban: ellenőrzés alá vont) köteles

  az állami szakképzési és felnőttképzési intézet megkeresésének soron kívül eleget tenni,

  az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,

  az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve az ellenőrzést végző személy (a továbbiakban: ellenőrzést végző) kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni,

  az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

  Az ellenőrzést végző az ellenőrzés alá vontat előzetesen értesíti az ellenőrzésről, továbbá a szükséges iratok másolatát bekéri. Az előzetes értesítés mellőzhető, ha az ellenőrzés során a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, egyéb iratok megsemmisítésének vagy megváltoztatásának veszélye áll fenn, illetve az ellenőrzés eredményességét az ellenőrzés alá vont egyéb módon veszélyeztetné.

  Az ellenőrzést végző az ellenőrzést a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is –, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával – a dokumentáció bekérése, illetőleg helyszíni ellenőrzés útján – folytatja le.

  Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megállapításairól és a szükséges intézkedésekről az ellenőrzés alá vont által is aláírt jegyzőkönyvet készít.

  Az ellenőrzés alá vontnak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

  Az ellenőrzés alá vontat a hozzájárulási kötelezettség jogszabálysértő elmulasztása vagy felhasználása esetén befizetési, az ellenőrzés alá vont részére e törvény szerint járó összeg jogszabálysértő igénybevétele esetén pedig visszafizetési és a (6) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.

  A (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség mellett ötvenezer forinttól százezer forintig terjedő eljárásibírság-fizetési kötelezettség is terheli az ellenőrzés alá vontat, ha

  az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy

  az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre, vagy

  a külön jogszabályban előírt elkülönített nyilvántartási kötelezettségét nem teljesítette.

  Az ellenőrzés alá vontat befizetési, illetve visszafizetési kötelezettség a (4)–(5) bekezdésben meghatározott cselekmény megállapításától, kamatfizetési kötelezettség a (4)–(5) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósításának kezdő időpontjától terheli. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese.

  Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem a 4. §¬ban meghatározott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét — a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — az állami adóhatóságnál vezetett számlára befizetni.

  Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:  

  a térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – legalább 1500 fő, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási intézményben az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §¬a (5) bekezdésének

  b)–c)

pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §¬a (5) bekezdésének

  a)

pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §¬a (5) bekezdésének

  d)

pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak, speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának, felsőoktatási intézménynek az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatására adhatja át;

  a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §¬ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig.

  Ha a (2) bekezdés pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés pontja szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.