Tartalomjegyzék szinkronizálása

1992. évi XXII. törvény

Tartalomjegyzék szinkronizálása

a Munka Törvénykönyvéről 1 Kihirdetve: 1992. V. 4.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

ELSŐ RÉSZ

Tartalomjegyzék szinkronizálása

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Tartalomjegyzék szinkronizálása

A törvény hatálya

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

1. §  (1)  2 Megállapította: 2005. évi CLIV. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.     E törvény hatálya — ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nem rendelkeznek — kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá, amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi.

(2)-(4)  3 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLIV. törvény 24. § (5). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.

(5)  4 Beiktatta: 2001. évi XVI. törvény 1. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től.   E törvény 72/A. §¬ának, valamint Harmadik része XI. fejezetének hatálya — az ott meghatározottak szerint — kiterjed azon, a Polgári Törvénykönyv szabályain alapuló jogviszonyra is, amely a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy munkavégzésére vonatkozik, vagy munkaerő-kölcsönzés céljából a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között jön létre.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

2. §  (1)  A közszolgálati jogviszonyt külön törvény szabályozza.

(2)  5 Megállapította: 1997. évi LVI. törvény 9. §. Hatályos: 1997. IX. 1-től. Az e bekezdésben foglalt rendelkezések által érintett személyek munkaviszonya 1997. IX. 1-től közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az illetményekre vonatkozóan lásd: ugyane törvény 10. § (4).   A költségvetési szervekkel (intézményekkel), valamint — a közhasznú munkavégzés vagy közmunkaprogram keretében történő foglalkoztatás kivételével — a helyi önkormányzattal fennálló, az (1) bekezdés szerint közszolgálati jogviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló jogviszony e törvénytől eltérő szabályait külön törvény állapítja meg.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

3. §  (1)  6 Megállapította: 2001. évi XVI. törvény 2. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től.   A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(2)  7 Beiktatta: 2001. évi XVI. törvény 2. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től.   A munkáltató a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. A munkáltatót a munkavállalóval szemben ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli.

(3)  8 Beiktatta: 2001. évi XVI. törvény 2. §. Hatályos: 2001. VII. 1-től.   A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során megfelelően irányadó a munkavállaló, az üzemi tanács és a szakszervezet tekintetében is.

(4)  9 Módosította: 1993. évi XLVI. törvény 28. § (2) e), 2001. évi XVI. törvény 2. §.   A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra — személyazonosításra alkalmatlan módon — átadhatók.

(5)  10 Számozását módosította: 2001. évi XVI. törvény 2. §.   A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt — kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja — nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

(6)  11 Megállapította: 1997. évi LI. törvény 1. §. Hatályos: 1997. VII. 1-től. A rendelkezést a hatálybalépés után megkötött megállapodás esetén kell alkalmazni. Számozását módosította: 2001. évi XVI. törvény 2. §.   A munkaviszony megszűnését követően az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

4. §  (1)  Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni.

(2)  A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

(3)  A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

Az egyenlő bánásmód követelménye 12 Megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 41. § (1). Hatályos: 2004. I. 27-től.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

5. §  13 Megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 41. § (1). Hatályos: 2004. I. 27-től.  (1)  A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2)    Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

A jognyilatkozatok

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

6. §  (1)  A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat — ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik — alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező.

(2)  Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen.

(3)  A munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.

(4)  Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5)  14 Beiktatta: 2005. évi CLIV. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.     A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló külön jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített írásbeli nyilatkozatot

a)    ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b)    egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.

(6)  15 Beiktatta: 2005. évi CLIV. törvény 2. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.   Az olyan nyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, az (5) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99/A. § (3) és (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

Az érvénytelenség

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

7. §  (1)  A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, illetőleg, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2)  A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vették rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt.

(3)  A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4)  A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. Ezt követően az eljárásra a munkaügyi jogvita intézésének szabályai az irányadók.

(5)  Az (1)—(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben, ha a fél a saját jognyilatkozatát kívánja megtámadni.

(6)  E törvény alkalmazásában megállapodás a munkaszerződés, illetve a munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb megállapodás.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

8. §  (1)  Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

(2)  A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

9. §  A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

10. §  (1)  Az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt — ha e törvény eltérően nem rendelkezik —, a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni.

(2)  A munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(3)  Ha a feleknek a megállapodás érvénytelenségéből kára származik, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

A munkaviszonyból származó igény elévülése

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

11. §  (1)  A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2)  Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(3)  Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(4)  16 Megállapította: 2010. évi XXXIX. törvény 33. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.     Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

A határidők számítása

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

12. §  (1)  Napon — ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik — naptári napot kell érteni.

(2)  A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3)  A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4)  Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(5)  E törvényben meghatározott határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha e törvény ezt kifejezetten megengedi.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

A munkaviszonyra vonatkozó szabályok

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

13. §  (1)  A munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály szabályozza.

(2)  Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — jogszabállyal ellentétes nem lehet.

(3)  17 Módosította: 2009. évi CXXII. törvény 8. § (4).   Kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól — ha e törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény másképp nem rendelkezik — eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.

(4)  A kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása semmis, ha az a (2)—(3) bekezdésbe ütközik.

(5)  Ha e törvény munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)—(2) bekezdésben foglaltakat kell érteni.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

MÁSODIK RÉSZ

Tartalomjegyzék szinkronizálása

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

14. §  A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

15. §  (1)  A munkavállalóknak, illetve a munkáltatóknak joga, hogy — a külön törvényben meghatározott feltételek szerint — gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe — kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően — belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.

(2)  Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket vagy szövetkezéseket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

15/A. §  18 Beiktatta: 2004. évi XI. törvény 36. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.   A munkavállalók munkavédelmi érdekeinek védelmére vonatkozó érdekképviselet, illetve a munkavédelmi érdekegyeztetés részletes szabályait a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

15/B. §  19 Beiktatta: 2005. évi VIII. törvény 1. §. Hatályos: 2005. III. 20-tól.  (1)    E törvény alkalmazásában:

a)    a munkáltatónak a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége: a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a munkaviszonnyal összefüggő, e törvényben meghatározott információk átadása, azok megismerését, megvizsgálását, azokkal kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon;

b)    konzultáció: a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycsere és párbeszéd.

(2)    A konzultációs kötelezettség legalább a 21. § (2) bekezdésében, 22. § (1)—(2) bekezdésében, valamint a 65. § (3)—(4) bekezdésében foglalt, valamint a munkáltató és a szakszervezet, illetve az üzemi tanács megállapodása szerinti egyéb kérdésekre terjed ki.

(3)    A konzultációt a kezdeményezésben megjelölt célhoz kötötten és megfelelő időpontban — a megállapodás érdekében — oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen:

a)    a feleknek a konzultáció tárgyához szükséges szintű képviselete,

b)    a közvetlen, személyes véleménycsere és párbeszéd,

c)    a munkáltató tájékoztatásának, illetve a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) ezzel kapcsolatos álláspontjának, véleményének érdemi megtárgyalása.

(4)    A munkáltató által közölt tájékoztatással, illetőleg véleményezés céljából átadott, a munkáltató tervezett intézkedésére vonatkozó információval kapcsolatban a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) a tájékoztatás, illetve az információ átadása időpontjától számított tizenöt napon belül kezdeményezhet konzultációt. A tizenöt napos határidő kezdetére a szakszervezet tekintetében a 21. § (3) bekezdésében, az üzemi tanács tekintetében a 66. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5)    A (3)—(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a 21. § (2) bekezdésében, továbbá a 65. § (3) bekezdésének   a) és   f) pontjában foglalt kérdéseket illetően folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de legalább a kezdeményezés időpontjától számított — az üzemi tanács, illetve a szakszervezet és a munkáltató hosszabb határidőt tartalmazó eltérő megállapodása hiányában — hét napig a munkáltató tervezett intézkedését nem hajthatja végre akkor sem, ha a 66. § (1) bekezdésében foglalt tizenöt napos határidő már eltelt. Megállapodás hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt berekeszti.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

I. fejezet

Tartalomjegyzék szinkronizálása

Az országos érdekegyeztetés és az ágazati szociális párbeszéd 20 Megállapította: 2009. évi LXXIII. törvény 17. §. Hatályos: 2009. VIII. 20-tól.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

16. §  A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a Kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 21 Módosítva: 2002. évi XLVII. törvény 55. § b) alapján.   egyeztet.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

17. §  22 Megállapította: 2009. évi LXXIII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2009. VIII. 20-tól.  (1)  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:

a)    a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat;

b)    a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét.

(2)  A Kormány évente szeptember 30-ig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb október 31-ig – köteles országos bértárgyalásokat kezdeményezni.

(3)    Ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás jogszabályalkotást vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének kiadását teszi szükségessé, ennek érdekében a társadalmi párbeszédért felelős miniszter intézkedik.

(4)  A társadalmi párbeszédért felelős miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben meghatározhatja a munkaminősítés rendszerét.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

17/A. §  23 Beiktatta: 2009. évi LXXIII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2009. VIII. 20-tól.   A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati, alágazati, szakágazati (a továbbiakban együtt: ágazat) jelentőségű kérdésekben a munkavállalók és munkáltatók ágazati érdekképviseleti szervezetei egyeztetnek.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

17/B. §  24 Beiktatta: 2009. évi LXXIII. törvény 18. § (2). Hatályos: 2009. VIII. 20-tól.   Az országos érdekegyeztetés, illetve az ágazati szociális párbeszéd kereteit külön törvények határozzák meg.

Tartalomjegyzék szinkronizálása

II. fejezet

Tartalomjegyzék szinkronizálása

A szakszervezetek

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

18. §  E törvény alkalmazásában szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

19. §  (1)  25 Megállapította: 1995. évi LV. törvény 1. §. Hatályos: 1995. IX. 1-től.   A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, s ezek működésébe tagjait bevonja.

(2)  26 Megállapította: 1995. évi LV. törvény 1. §. Hatályos: 1995. IX. 1-től.   A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje.

(3)  A szakszervezet jogosult a tagját — meghatalmazás alapján —, annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

19/A. §  27 Beiktatta: 1995. évi LV. törvény 2. §. Hatályos: 1995. IX. 1-től.  (1)  A szakszervezet érdekében eljáró, a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személynek a munkáltató területére történő belépését a munkáltató nem tagadhatja meg, ha a szakszervezet a munkáltatóval munkaviszonyban álló taggal rendelkezik. A szakszervezetnek minderről a munkáltatót előzetesen értesítenie kell.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott személy eljárása során köteles a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat megtartani.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

20. §  A szakszervezet az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

21. §  28 Megállapította: 1997. évi LI. törvény 2. §. Hatályos: 1997. VII. 1-től.  (1)  Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni.

(2)  29 Megállapította: 2002. évi XIX. törvény 1. §. Hatályos: 2002. IX. 1-től.   A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.

(3)  30 Beiktatta: 2002. évi XIX. törvény 1. §. Hatályos: 2002. IX. 1-től.   A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 66. § irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani.

(4)  31 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XX. törvény 31. § (1) a). Hatálytalan: 2003. VII. 1-től.

(5)  32 Számozását módosította: 2002. évi XIX. törvény 1. §.   E törvény alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik.

(6)  33 Beiktatta: 2002. évi XIX. törvény 1. §. Hatályos: 2002. IX. 1-től.   A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonását az erre vonatkozó külön törvény alapján végzi.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

22. §  (1)  A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(2)  34 Beiktatta: 2005. évi VIII. törvény 2. §. Hatályos: 2005. III. 20-tól.     Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet:

a)    legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint

b)    a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,

c)    legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,

d)    legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

(3)  35 Az első mondat szövegét megállapította: 1995. évi LV. törvény 3. §. Számozását módosította: 2005. évi VIII. törvény 2. §.   A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani.

(4)  36 Számozását módosította: 2005. évi VIII. törvény 2. §.   A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

22/A. §  37 Beiktatta: 2005. évi VIII. törvény 3. §. Hatályos: 2005. III. 20-tól.  (1)    A szakszervezet nevében, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben.

(2)    A szakszervezet, vagy a szakszervezet érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

(3)    Az (1)—(2) bekezdésben foglalt kötelezettség a szakszervezet érdekében eljáró személyt megbízatása, illetőleg munkaviszonya megszűnése után a 3. § (6) bekezdésében foglalt megállapodás nélkül is határozatlan időre terheli.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

23. §  (1)  A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.

(2)  A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani.

(3)  38 Megállapította: 1997. évi LI. törvény 3. §. Hatályos: 1997. VII. 1-től.   Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. Ettől eltérően, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult kifogás benyújtására.

(4)  39 Megállapította: 1995. évi LV. törvény 4. §. Hatályos: 1995. IX. 1-től.   Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésének van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül dönt.

(5)  40 Megállapította: 1995. évi LV. törvény 4. §. Hatályos: 1995. IX. 1-től.   A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

24. §  (1)  A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye.

(2)  A szakszervezet joga, hogy munkaidő után, illetve munkaidőben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa.

Előző paragrafusra ugrás Következő paragrafusra ugrás

25. §  (1)  A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.

(2)  41 Megállapította: 2002. évi XIX. törvény 2. §. Hatályos: 2002. IX. 1-től. Rendelkezéseit 2002. évben 2002. IX. 1-től kezdődően arányosítva kell alkalmazni.   A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen — eltérő megállapodás hiányában — minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.

(3)  42 Módosította: 1995. évi LV. törvény 52. § (3) a).   A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg.

(4)  A szakszervezet tagjai részére összesen — a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára — a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell.